2021. február 26., péntek
19:00 – 20:30
A román nyelv sokak számára szorongást okoz, az erdélyi magyarok egy negyede érzi kényelmetlenül magát, ha románul kell beszélnie, mert nem tudja pontosan kifejezni gondolatait, eltéveszti a nyelvtant, vagy simán csak azért, mert az akcentusáról mindenki fölismeri.
Toró Tibor politológus és Kiss Tamás szociológus szerint az erdélyi magyarok legnagyobb része szeretne jól tudni románul, nem igaz, hogy nem akarnak megtanulni a fiatalok.
Hogy miért nem sikerül?
Hol rontjuk el, összerdélyi társadalmi szinten?
Erre is volna egy két tippjük, hiszen az általuk végzett kutatások sokféle aspektusra kitértek, és szerintük az egyik legfontosabb kérdés a nyelvi attitűdjeinkre vonatkozik: hogyan viszonyulunk a román nyelvhez, román kultúrához, milyen családi mintát hozunk magunkkal, idősebb családtagjaink, nagyszüleink, szüleink milyen magatartást adtak tovább – úgy tűnik, hogy a pszicholingvisztikai szempontok egyáltalán nem elhanyagolandók ebben a kérdésben.
A kutatók legújabb munkájuk során hét állam (Észtország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Románia, Szerbia és Szlovákia) kisebbségi oktatási rendszerét hasonlítják össze abból a szempontból, hogy milyen kisebbségvédelmi rezsimbe illeszkednek. Külön vizsgálják az oktatás nyelvének típusait, a többségi nyelv oktatásának módozatait, az intézményrendszert, valamint az oktatás tartalmát. Ennek kapcsán azt is elmondják, hogy más államok hogyan képzelik el a többségi nyelv oktatását, ott milyen nyelvi attitűdök valósulnak meg.