Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
II. évfolyam 2. szám
A temesvári vasút története
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
III. évfolyam 2. szám
Bánsági magyar színháztörténet
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
II. évfolyam 3. szám
Bolyai János munkássága, hagyatéka, erdélyi és Temesvári kötődése
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
IV. évfolyam 1. szám
Radnóti munkássága, bánsági kötődései
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
III. évfolyam 3–4. szám
Kós Károly a politikus, az építész, az országépítő
Régijóvilág – regionális honismereti szemle.
I. évfolyam 1. szám
Az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
VIII. évfolyam – Évkönyv
A Szórvány Alapítvány bemutatása, programjainak ismertetése
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
VI. évfolyam 1. szám
Liszt Ferenc életútja, munkássága
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
IV. évfolyam 3–4. szám
Anyanyelv, nyelvi jogok, kisebbségi oktatás, kétnyelvűség
A könyvet lapozgatva, az olvasó lépésről lépésre végigjárhatja a Begát, megismerheti annak történetét. Igen, a Begának története van, ugyanis „a Bega, mely a Pojána Ruszka völgyeiből összegyűjtött vizeket egyesítve rohant a síkság irányába örök időkre csak egy nem túlságosan számottevő patak, a Temes mellékfolyócskája maradt volna, ha a szükség, megélhetésért vívott küzdelem, a gazdasági érdek, politikai akarat, mérnöki zsenialitás, nem változtatta volna át hajózható folyóvá, csatornává.” (Jancsó Árpád)
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
III. évfolyam 1. szám
A Hunyadiak Temesváron
A Bánság területén fennmaradt kastélyok ma a legkülönfélébb funkciókat töltik be: van köztük iskola, mezőgazdasági kutatóintézet, közigazgatási iroda, s csak a legszerencsésebbek válhattak pl. múzeummá, kultúrotthonná, esetleg kastélyszállóvá. A térségben található kúriáknak egy jelentős része azonban elhagyatottan áll, s ez a kihasználatlanság az épületek legnagyobb ellensége. A településtől esetleg messzebb eső egykori úri lakoknak néha már a megközelítése sem egyszerű – de meglátogatásuk talán épp ettől válik igazi kalanddá. És ha egy épület senkié – akkor mindenkié! Így válhat egy-egy rejtőzködő kastély felkeresése kinek-kinek személyes felfedezésévé, amely így messze túllép a hagyományos turisztikai élményen.
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
V. évfolyam 4. szám
Arad bemutatása
„Ezt a könyvet régóta várták a temesvári és nem temesvári magyarok egyaránt. Az állítás igazságtartalmában azért lehet biztos a szerkesztő, mert amit félévszázadon át történelemként, helytörténetként a hatalom forgalmazni engedett, az talán még a többségieknek, azoknak sem volt jó, akiknek az érdekében úgymond összeállították és tálalták.
Elkerülhetetlen kérdés: lehet még napjainkban új ismeretet hozni egy város, egy térség, jelesül Temesvár vonatkozásában? A válasz egyértelmű igen. Sok részlet vár még tisztázásra. Ez a munka kínál olyan információt, amelyre Vicze Károly filozófiai nyomozómunkája derített fényt, egyes helyzeteket ezek után másként kell látni és értelmezni. Könyvünk olvasója bizonyára megtalálja ezeket, nem a szerkesztő tiszte ezeket felmutatni.” (Bodó Barna)
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
IX. évfolyam – 2. szám
Bánsági oktatástörténet
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
IX. évfolyam – 1. szám
Sajtótörténet: könyvnyomdászat, hírlapirodalom, irodalmi folyóirat, újságírók
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
X. évfolyam – 1. szám
A földváraktól a neves bánsági kastélyokig
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
VI. évfolyam 2. szám
A civil társadalomról, helyi és regionális szervezeteink bemutatása
„Az emlékiratírás választott formájával Stela Simon ebben a könyvében magát az emlékezés folyamatát teszi áttetszővé; a dokumentumtól az emlék gerjesztéséig, a múlt újrajátszásától a múlt újraépítéséig, azokat a nyomokat követve, amelyek ellenálltak az idő nagy vagy kevésbé jelentős pusztításainak: naplókra, hivatalos iratokra, fényképekre, beszédtöredékekre támaszkodik…
Stela Simon családjának élettörténetébe-, a háttérben pedig egy letünt világba tesz tapintatos, de ugyanakkor állhatatos, eltökélt időutazást.” (Smaranda Vultur)
„Mindig vannak feltárandó és a nagy közösbe beemelhető értékeink itt a szórványban is. Még ha szegények is vagyunk a kultúra megannyi vonatkozásában olyan térségekhez viszonyítva, mint Szatmár, Bihar – hogy a Székelyföldről ne is beszéljünk –, akkor is újfent megtapasztalhatjuk: vannak kincseink. Gazdag szegények vagyunk. Ezt tanítja nekünk T. Székely László.” (Bodó Barna)
Szekernyés János műkritikus és műtörténész vállalkozott Ferenczy pályaívének teljes, értékelő megrajzolására. A kötetben a festő legfontosabb munkáit is reprodukáljuk.
„A cím egy temesvári polgár könyvére utal. Nyugat-barát magatartása, keserű humora, többetnikumú szellemisége, a fővárostól való ironikus távolságtartása egyéníti Kamo és városa szemszögét. Ebből a sajátos nézőpontból állítja elénk Kamo könyve a proletár államrend felállítását az ötvenes években, a Phoenix és a popzene felemelkedését a hatvanas években, a román dzsessz-jelenséget, a kivándorlást és az emigrációt a hetvenes és nyolcvanas években, 1989-et és az azt követő kulturális átalakulást.” (Tinu Pârvulescu)
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
II. évfolyam 1. szám
Klapka György, a komáromi védő; Klapka György, Genf és a románok; Egy emléktábla történetei
“Egy lelkes és bátor írói gárda óriási munkára vállalkozott. Megírja Magyarország történetét és jelenkorát vármegyénkint, városonkint, olyan kiterjedésben, olyan részletességgel, a minőre nincs példa a gazdag külföldi irodalomban. Ez is legyen dicsősége Magyarországnak. Ilyen magasra emelkedett a század elején még oly szegény, jelentéktelen magyar irodalom!” – írja Jókai Mór az első kötet előszavában.
A Millennium évében induló sorozatban 1914-ig összesen 21 vármegye, továbbá három kisebb földrajzi egység története látott napvilágot összesen 26 kötetben, csak az első világháború kitörése szakította meg a munkát. Az elindítója, szerkesztője nevével azonosított sorozat, “a Borovszky” jeles tudósokból álló szerkesztőbizottsága az adott megyét kiválóan ismerő helyi szerzőkre támaszkodva enciklopédikus teljességgel dolgozta fel a vármegye múltját és akkori jelenét: történelem, földrajz, képzőművészet, néprajz, hadtörténet, az akkori jelen közgazdasági, közművelődési adatai mind megtalálhatóak benne. Történeti értékű fotói, gyönyörű illusztrációi, térképei, adatainak gazdagsága ma is igen keresetté teszik.
„Fél évezred magyar költészetének fölötte gazdag terméséből több éves kutatómunka eredményeként gyűjtöttünk össze 174 verset, lírai szöveget, amelyek Temesvárról, a városhoz kötődő történelmi eseményekről, kiemelkedő személyiségekről szólnak. (…) Az antológiánkban egy, két vagy több verssel szereplő 110 magyar költő között klasszikusok és élvonalbeli kortárs poéták is tiszteletet parancsoló számban szerepelnek.” Szekernyés János
A kötet Miklósik Ilona Temes vármegye és Temesvár szabad királyi város egykori főispánja életpályáját felvázoló, áttekintő és bemutató tanulmányát, valamint a Németországban élő Kakucs Lajos A Dél-Magyarországi Történelmi és Régészeti Múzeum Társulat alapítása és fejlődése 1919-ig című értekezését tartalmazza.
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
II. évfolyam 4. szám
Szeged városának bemutatása
A könyv a diktatúra természetrajzáról és a Biblia hihetetlen erejéről szól, amikor egy hiteles lelkipásztor hirdeti, akit a gyülekezete is támogat. Sütő András hőseihez hasonlóan ők sem hátrálhatnak meg, miután az igazság útját választották, „itt állnak és másként nem tehetnek”. A három év történéseit egységes, a fikció határán mozgó történetté kovácsoló könyv megfelel a posztmodern elvárásoknak, interjúkat, dokumentumokat, vallomásokat és irodalmi idézeteket is tartalmaz.
„Nyelvhelyesség és nyelvi átjárások (kontaktusjelenségek) többnemzetiségű környezetben. Mindez benne van Magyari Sára Takázásaiban – és már kötetének címe is „erdélyimagyarul” szól. Rólunk szól, nekünk szól, a bővebben értelmezett, külföldről megnevezett Erdélyről és Erdélynek. Arról és annak, amelyben benne van a Partium és a Bánság az összes nemzetiségével és mindazzal, amit ez nyelvileg jelent 2018-ban. Ismerjék meg, ízlelgessék, és gondolkodjanak el rajta: rajtunk is múlik, hogy nyelvünk ízei megmaradnak-e.” (Rácz Éva)
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
VII. évfolyam – Évkönyv
Tehetségek a régióban, a tehetségek régiónkban való megtartása, neves személyiségek jegyzéke
„Mindenki számára kérdés: mennyire ismeri szűkebben és tágabban vett környezetét. Azt a helyet, térséget, ahova tartozik. Amely a meghatarozó identitáselemek jelentős részét adja. Azt a (kis)régiót, amelyre azt szokás mondani: idevaló vagyok. Vicze Károly összeállításában olyan gyűjteményt kapunk, amelynek eredetileg azt a címet szántuk: Temesközi magyar emlékek és emlékhelyek. Csakhogy nem tudtunk — a szerző és a szerkesztő — szabadulni attól a kérdéstől, hogy mennyire lehet egy épületnek „nemzetisége”? Mitől nevezendő magyarnak egy híd vagy bármilyen építmény?” (dr. Bodó Barna)
Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára a következőképpen határozza meg a Bánság fogalmát: „…az Alföld déli része a Maros, a Tisza és a Duna között, amelynek északnyugati csücske Magyarországhoz, északi és keleti része Romániához, nyugati és déli része pedig Jugoszláviához (Szerbiához) tartozik…”. Ami a Temesköz tájnevet illeti, Engel Pál szerint „Temesközön a középkorban inkább csak a két folyó, a Temes és a Borza (Berzava) közötti részt értették”. Tekintve, hogy a két tájnevet utóbbi időben azonos terület neveként használják a szerzők, a Temesi Bánság azonosnak mondható a Temesközzel.
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
IV. évfolyam 2. szám
Temesvár bemutatása
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
V. évfolyam 1–2. szám
Beszélgetések a rendszerváltásról, visszatekintés 20 év távlatából
A negyedik kiadás 2019-ben jelent meg Temesvári kalauz téridőben címmel. Ezt megelőzően Temesvári kalauz címmel a kötet már 3 kiadást élt meg (I. kiadás 2004, II. kiadás 2005, III. kiadás 2011).
A kötetet lapozgatva, az olvasó lépésről lépésre végigjárja a várost, megismeri az épületek történeteit.
Régi(j)óvilág – regionális honismereti szemle.
V. évfolyam 3. szám
Trianon előzményei, okai, hatása
