1891-ben egy ezidáig még soha nem látott város épült a város közepén. Temesvár nyújtott otthont az akkori országos ipari és mezőgazdasági kiállításnak.
Egy ilyen rendezvény megszervezéséről már 1878 óta tárgyaltak, de megvalósítására csak 1890-ben kerülhetett sor, a városnak és a Kereskedelmi és Iparkamarának a kérésére, Baross Gábor kereskedelemügyi miniszternek a védnöksége alatt.
A kiállítás a Bega partján, az időközben Ferenc József parkká (ma Rózsapark és Gyermekpark) alakult területen kapott helyet. A Mühle Vilmos által kialakított park közepére egy Reiter Ede építész által tervezett impozáns iparcsarnok került, amely köré kiállítási létesítmények egész sorát emelték. Kiállítási pavilonja volt az Osztrák-Magyar Államvasútnak, Torontál megyének, városoknak és településeknek, mint például Vinga, Német-Bogsán (ma: Bocșa) és Fehértemplom (ma: Bela Crkva), Spitzer Jakabnak, de ide került Törley József pezsgő-pavilonja is.
A kiállításon több mint 3000 kiállító vett részt, a temesvári és dél-magyarországi ipar vezető képviselői. Az Osztrák-Magyar Államvasút pavilonja a szervezők minden várakozását felülmúlta, a Dohánygyár cigarettagyártási bemutatókat tartott. A hatalmas kiállítás valós képet nyújtott a régió ipari erejéről. Az 1891. július 19-én Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter által megnyitott rendezvényre Európa-szerte prominens személyiségek, miniszterek, ipari vállalkozók és kereskedők érkeztek. A kiállítás négy hónapig volt látogatható.
Mindez idő alatt különféle rendezvényeket is szerveztek a városban, mint amilyen a Magyar Nyomdászszövetség Kongresszusa vagy a Magyar Méhészeti Egyesület közgyűlése volt, de az időszakos zöldség- és gyümölcs-, sertés- és juh-, tejtermék- stb. kiállítás is ekkor került megszervezésre.
A kiállítás akkora sikert aratott, hogy az érdeklődő látogatók számára a villamosok számát is meg kellett növelni. A tárlatot többek között I. Ferenc József osztrák császár és magyar király is meglátogatta a koronaherceg kíséretében.
Az 1891-es ipari kiállítás alkalmával emelt épületek közül egyik sem élte túl az eseményt. A város 44 000 lakosa és a pár ezer külső látogató csak az illető év nyarán csodálhatta meg ezeket.
Forrás: Bánáti Nemzeti Múzeum