Temesvár2023 – Félidőben az Európa Kulturális Fővárosa program

A megnyitó pályázatokon túl, a zárórendezvényen innen – Magyar vonatkozású események a Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program folytatásában

Az év második felében lényegesen több magyar eseményre számíthatunk az Európa Kulturális Főváros programban, mint az első félévben– tudtuk meg Takács Gyöngyitől, a Temesvár Önkormányzata által létrehozott Projektközpont munkatársától. Több mint egymillió lejből valósíthatja meg rendezvényeit az a hat magyar civil szervezet, amelynek pályázata támogatást nyert a második pályázati körben. Weboldalunk, az Integratio Alapítvány által működtetett temesvaros.ro is közreműködik a jövőben abban, hogy minél több információ jusson el a határon innen és túl élő magyar közösségekhez ezekről az eseményekről.

– Hol tart az Európa Kulturális fővárosa program megvalósítása. Lehet azt mondani, hogy a félidőhöz értünk?

– Nagyon érdekesnek találom a kérdést, mert nagyon fontos részletet tartalmaz, ami talán tükrözi azt, ahogyan nagyon sokan viszonyulnak a programhoz: mint egy sporteseményhez, vagy kulturális maratonhoz. Nagyon remélem, hogy ez nem meccs és nem várja mindenki a végeredményt, mert az lenne az ideális, ha az EKF lendülete a jövőben is folytatódna, és mindenki tovább kamatoztatná a 2023-ban szerzett tapasztalatát.

Metaforikusan pedig igen, félidőben vagyunk, akár a két félidő közötti szünetben, mert augusztusban viszonylag elcsendesült a város, az események száma is kevesebb. Ezzel párhuzamosan, a legtöbb szervező, így a projektközpont csapata az előkészületekre használja a vakációt, hogy szeptembertől erőteljesen indítson a második „kulturális” félidő. Reméljük, a Bánság hosszú és igen kellemes indiánnyara, valamint a hűsítő ősze vonzóvá teszi a közeledő, főleg szabadtéri eseményeket.

– Maradjunk ennél a hasonlatnál: az első kulturális félidő mennyire volt eredményes?

2023. január 1-től augusztus 11-ig több mint 800 sokszínű eseményen vehettek részt a temesváriak, de a város látogatói is. És ha nem számokban jellemezzük azt, ami eddig történt, akkor a 800 az együtt töltött idő öröméről, minőségéről és hasznosságáról mesélne: mondjuk egy kortárs kiállítás felfedezésének öröméről, egy előadás közösségépítő jellegéről vagy éppen egy függőleges kert kapcsán kitört botrány által indított társadalmi párbeszédéről.

-A kultúra képes változásra ösztönözni minket, úgy egyénekként, mint közösségként. Lehet azt mondani, hogy a kulturális főváros eddigi, temesvári programjai magáról a kultúráról alkotott véleményeket is ütköztették?

Van az a „Dan Perjovschi villamos”, amit a karikatúrista dekorált ki még februárban, a megnyitó alkalmából. Az egyik fő üzenete, ami nem véletlenül került a villamos elejére „Timișoara nu-i ușoară”, (azaz Temesvár nem egyszerű). Pont így jellemezhető az „első félidő” is. Nyolc kihívásokkal teli hónap az ellentétek városában, ahol a múlt és a jövő, a hagyomány és a kortárs ütközése szikrázik, ahol a nagyközönség hangosan kifejti szubjektív véleményét, és ugyanolyan hangosan meg is védi azt, de mindenki ugyanúgy élvezi. A konklúzió így hát az, hogy az alkotások és produkciók presztízsén és elismerésén túl, az EKF újabb „lázadást”, kulturális forradalmat indított el.

–A nyitóesemények kapcsán több alkalommal is megfogalmazódott az a vélemény, hogy meglehetősen kevés magyar vonatkozású programra beadott pályázat volt sikeres. A második pályázati időszak mérlege milyen lett ebből a szempontból?

– Temesvár BidBook-jában, a kurátorok megfogalmazták az EKF fontosabb irányelveit. Ezek között szerepel a hátrányos helyzetű közösségek támogatása is, a környezeti problémákra való figyelemfelkeltés, a fogyatékossággal élő személyek kultúrához való hozzáférésének lehetővé tétele. Az EKF programban Temesvár multikulturális társadalmának újszerű megközelítése is szerepelt. Ez  azonban nem az etnikailag sokszínű társadalom hagyományos értelmezésében jelent meg. Sokkal inkább úgy, hogy megpróbálják meghatározni, hogyan kell vagy lehet a sokszínűség különböző formáit kezelni. Hogyan kapcsolódhat ez a hozzáállás az antirasszizmushoz és a társadalmi igazságossághoz, valamint az egyéni és a csoportalapú jogok közötti összefüggéshez. Számos olyan kulturális  projektnek lehettünk tanúi, amelyek arra irányítják a figyelmet, hogy ezek a mindennapi életben miként találkoznak, erősödnek, de akár arra is, hogyan tárgyalják újra az interszekcionális identitások határait. 

Talán 2023 hidat képez a multikulturális és interkulturális között is. Egyik sem működik a másik nélkül, és kétségkívül ugyanolyan fontos a hagyományok megőrzése klasszikus értelemben mint ennek átfogalmazása és „újraértelmezése”, összekapcsolása a jelennel. Ha az EKF sok színes szappanbuborék a város fölött, akkor a multikulturális megközelítés a saját buborék perspektívája, míg az interkulturális megközelítése a buborékokon kívüli perspektíva. 

Ha az első „félidőben” alig néhány magyar (EKF hivatalos) eseményt számolhattunk, a második félidő a magyar szervezetek megfeszített munkáját tükrözi. Hat szervezet pályázatai részesültek 1.139.890 lejt (közel 230k eurót) támogatásban csak a projektközponton keresztül. Ehhez még hozzáadódik a program indításakor elnyert közel 8k euró.* Én személy szerint nagyon büszke vagyok a magyar szervezetek eredményeire, főleg ha más etnikai közösség pályázataival hasonlítjuk össze. 

*az adatok nyilvánosak. Megtalálhatók a https://centruldeproiecte.ro/ honlapján 

– Milyen programokkal készültek a magyar közösségek? Új ötletekkel jelentkeztek, vagy a visszatérő, rendszeres eseményekkel pályáztak – nyilván kibővítve azokat? Ismertesse a konkrét programokat, eseményeket, produkciókat.

 – Amint az eseménynaptár is bizonyítja, a második „félidőben” sokkal több magyar eseményre lehet számítani. A magyar szervezetek által kezdeményezett események között található hagyományos és új, egyedi program. Így a várva-várt Temesvári Magyar Napokat két teljesen új program követi: a Bolyai János Temesvárról írt levelének 200. évfordulója alkalmából szervezett, Művészet és tudomány nemzetközi konferencia, valamit Temesvár egykori főépítésze előtt tisztelgő, Székely László Temesvára című kiállítás. További részletért javaslom, kövessék a hivatalos eseménynaptárt!

*  A táblázat adatai a Projektközpont által támogatott projektekre vonatkoznak de vannak sikeres magyar pályázatok a megyei tanácsnál is: 

-Lesz olyan program, amire külön is ráirányítaná a figyelmet?

Még egy bőven a záróesemény előtti, igazi városi ünnepre készülünk. Október 6-8 között két napig minden a Begáról és a folyónak az évszázados összekötő szerepéről fog szólni. Az egész város sokszínűsége, gazdasága és gazdagsága a Begának köszönhető. Élettel teli partjai aktív részét képezik a lakosság és a vendégek mindennapjainak. Október elején a folyó lesz a fókuszban, a vízierőműtől a Józsefvárosi víztoronyig lesznek programok: kultúra, sport, kiállítások, koncertek, fényinstallációk, színház, idegenvezetett túrák várhatók, és főleg régi és új helyek meglepetésszerű visszaszolgáltatása történik a város közösségének.

– Az előző cikkben beszéltünk arról, hogy az EKF miatt megnőtt az érdeklődés a város iránt, turisztikai vonzerővé is vált a kulturális programkavalkád. A magyar vonatkozású programok talán megszólíthatják a határ túloldalán, Szerbiában és Magyarországon élő magyarságot is. A programokat magyar nyelven népszerűsítő, online felületre lenne szükség. Erre van elképzelés?

– Visszatérnék a multikulturális és interkulturális témához: nem hinném, hogy főleg a magyar események vonzanák Temesvárra a magyar közösséget, hiszen a magyarországiak valószínűleg számos magyar esemény közül válogathatnak otthon. Ha bárki kíváncsi Temesvárra, Európa jelenlegi kulturális fővárosára, akkor pont azokat a nemzetközi eseményeket keresi, amelyek amúgy a városra jellemzőek. A programok népszerűsítéséért az erre a célra létrehozott egyesület a felelős, amely igyekszik online román és angol nyelvű felületet működtetni. Lehet, ideális volna magyar online felület is, nem tudom, nem értek hozzá. Csak azt látom, hogy eddig a kulturális fővárosok saját nyelvű és maximum 2 nemzetközi nyelvű weboldalt működtettek. Veszprémnek sincsen szerb vagy román nyelvű oldala. Az biztos, hogy van egy általános magyar nyelvű szórólap, amit magyar helyeken népszerűsítenek, mint legutóbb a testvérváros, Szeged meglátogatása alkalmából.

Jelenleg a timisoara2023.eu felületen próbálják a Projektközpont munkatársai összegyűjteni a hivatalos eseményeket, és ezek fontosabb információit. Sajnos nagyon kevés programgazda küldi el időben a kért anyagot, ezért ez a szervezőkkel folytatott közös munka nem túl eredményes.

(Ezért is fontos, hogy a temesvaros.ro a magyar vonatkozású programoknak önálló menüpontot hozott létre itt:  https://temesvaros.ro/kategoria/temesvar-2023/ Kérjük a pályázaton nyertes magyar szervezeteket, hogy rendezvényeik hírét mielőbb juttassák el szerkesztőségünkhöz a temesvaros@integratio.ro címre! A szerk.)

– Lesz-e újabb pályázati forduló, mikorra tervezik a záróeseményt?

– Igen, lesz újabb pályázati forduló, ezért érdemes a projektközpont hírlevelére feliratkozni vagy az online felületeit követni. A záróeseményt december elejére tervezik, pontosabban december 8-10 között, amikor újra ünnepi ruhába öltözik egész Temesvár. A záróünnep programja egyelőre rejtély, de hamarosan nyilvánosságra hozzák, hogy miként búcsúzik az Európa Kulturális Fővárosi címtől a város, és hogyan adja át a stafétát. Addig is remélhetőleg, a szigorú kritikák és politikai játszmák közben, a temesváriak ráébrednek, hogy városuk felkerült az Európa Kulturális Fővárosok térképére, és rajtuk is múlik, hogy minden idők legkiábrándítóbb éveként őrzik meg a közösségi tudatban ezt, vagy az összefogás és kulturális forradalom éveként.

*az adatok nyilvánosak. Megtalálhatók a https://centruldeproiecte.ro/ honlapján

*  A táblázat adatai a Projektközpont által támogatott projektekre vonatkoznak.