Dátum: június 30. – július 2.
Időpont: 20:00
Helyszín: Victoria mozi
Temesvár, Ciprian Porumbescu 2.A Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest 2023-ban több eseménnyel vesz részt a Temesvár – Európai Kulturális Főváros 2023 programsorozatában Temesváron. Június utolsó-, egyben július első hétvégéjén a Ceau Cinema! filmfesztivállal közösen intézetünk egy retrospektív vetítés-sorozat keretében Bukarest után Temesváron is bemutatja Szabó István kultikus trilógiáját, a Mepfisto, Redl ezredes és Hanussen című filmeket.A Magyar Filmarchívum digitalizációs programjában folyamatosan kerülnek felújításra a magyar filmörökség gyöngyszemei. Ezen restaurált filmalkotások közül rendszeresen mutatunk be a Bukaresti Magyar Filmhéten, mely vetítésekkel a Magyar Filmarchívum munkáját szeretnénk jobban kiemelni. Tavaly elindítottunk egy felújított klasszikus magyar filmek sorozatot rendezői retrospektív vetítések formájában. 2022-ben Jancsó Miklós három 4K-ban felújított filmjét vetítettük a temesvári Ceau Cinema! nemzetközi fesztivál keretében: Fényes szelek (1969), Még kér a nép (1972) és Szerelmem, Elektra (1974).Idén folytatjuk az elindított folyamatot, ezúttal Szabó István kultikus trilógiájának retrospektív vetítéseivel: Mephisto (1981), Redl ezredes (1985) és Hanussen (1988). Szabó István trilógiájában tudatos alkotói törekvésről van szó: mindhárom film hősei olyan férfiak, akik számára a szerep fontosabb a személyiségnél, akik a külső kihívásoktól megrettenve, a biztonságért és a visszaigazolásokért küzdve feladják személyiségüket, egydimenziósakká lesznek, azonosakká válnak szerepükkel. Míg a korai Szabó-filmek fiataljai, miközben helyüket keresik a világban, foggal-körömmel próbálják megőrizni személyiségüket, hűnek maradni vágyaikhoz és álmaikhoz, addig e trilógia történelmi figurái elárulják magukat a szerepért, a sikerért és a biztonságért.
null
Szabó István (sz. 1938, Budapest) a Nemzet Művésze címmel kitűntetett, Oscar- és Kossuth-díjas magyar filmrendező, Érdemes- és Kiváló Művész. A magyar filmművészet európai hatású és rangú alkotója. Mephisto című filmje a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert. Noha orvos szülei orvosi pályára szánták, ő 16 éves korától filmrendező akart lenni és első próbálkozásra felvételt nyert a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára. 1961-ben diplomázott Máriássy Félix osztályában. A lengyel és francia filmújítás hatására kibontakozott magyar új hullám egyik vezéregyénisége lett. Alapító tagja volt 1958-ban a Balázs Béla Stúdiónak. Több mint 60 nemzetközi díjat nyert filmjeivel. 1982-ben Oscar-díjat kapott a Mephisto című filmért, és jelölték a Bizalom, a Redl ezredes és a Hanussen című filmjeit is a legrangosabb filmes díjra. Négy díjat vehetett át Cannes-ban, megkapta a David di Donatello-díjat a Mephistoért, a Brit Filmakadémia legjobb külföldi filmnek járó díját a Redl ezredesért, továbbá két filmjével, a Bizalommal és az Édes Emma, drága Böbe című filmjével a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon is díjat nyert. A napfény íze filmje 1999-ben Európai Filmdíjat kapott. 1985 óta egyetemi tanárként oktat a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1991 óta az Európai Filmművészeti Akadémia alelnöke.
A filmek vetítési programja a temesvári Victoria moziban:
június 30., péntek, 20:00: Mephisto
július 1., szombat, 20:00: Redl ezredes
július 2., vasárnap, 20:00: Hanussen
Mephisto
1981, magyar–osztrák–német koprodukció, dráma, 140 perc, 4K restaurált, román felirattal
Rendező: Szabó István
Forgatókönyvíró: Dobai Péter, Szabó István
Operatőr: Koltai Lajos
Vágó: Csákány Zsuzsa
Zene: Tamássy Zdenkó
Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes
Szereplők: Klaus Maria Brandauer (magyar hangja: Szakácsi Sándor), Bánsági Ildikó, Krystyna Janda (magyar hangja: Kútvölgyi Erzsébet), Rolf Hoppe (magyar hangja: Szilágyi Tibor), Cserhalmi György, Andorai Péter, Karin Boyd (magyar hangja: Káldi Nóra)
Hendrik Höfgen, a tehetséges fiatal színész ambícióit nem elégítik ki a hamburgi színházban játszott szerepek. Berlinbe szerződik, hogy eljátszhassa élete nagy szerepálmát, a Mephistót. Mérhetetlen becsvágy fűti, és sikerei miatt észre sem veszi, miként keveredik bele egyre jobban a politikába, és megköti a maga kis kompromisszumait a hatalommal, hogy ne kelljen lemondania a sikerről.
A Mephistoban Szabó István a művészet hatalomhoz fűződő viszonyát járja körül egy izgalmas, de összetett drámában. A film főhőse nem gonosz, inkább gyenge jellem, aki bármit hajlandó feláldozni a sikerért, a rivaldafényért. Előbb csak elveit árulja el, majd lassan a családját és a szeretőjét is. Szabó mesterien fedi fel a diktatúrákat kiszolgálók önbecsapásait, akik azzal nyugtatják magukat, hogy a művészet felette áll a politikának és színészként úgysem tehetnek semmit a rendszer ellen, így inkább élvezik a gyümölcseit. A Mephisto fordulatot hozott Szabó pályáján, aki ezzel a filmmel egy konzervatívabb filmnyelvhez nyúlt. A Mephisto elsöprő sikeréhez az is hozzájárul, hogy összetetten ragadta meg az erkölcsi önfeladást, és Klaus Maria Brandauer zseniálisan játszotta a jellemtelen, mindig egy karakter maszkja mögé bújó színészt. (Soós Tamás, nfi.hu)
Díjak és jelölések:
1982: Oscar-díj, Legjobb idegen nyelvű film, Amerikai Filmakadémia, A.E.Á.
1982: Legjobb idegen nyelvű film, Legjobb férfi alakítás díja Klaus Maria Brandauernek, David di Donatello Díjak, Olasz Filmakadémia, Olaszország
1982: Jelölés BAFTA-díjra a legjobb nem angol nyelvű kategóriában
1981: Legjobb forgatókönyv, FIPRESCI-díj, Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, Franciaország
16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Trailer: https://youtu.be/EbpCuStwXz4
Redl ezredes
1984, magyar–osztrák–német koprodukció, dráma, 144 perc, 4K restaurált, román felirattal
Rendező: Szabó István
Forgatókönyvíró: Szabó István, Dobai Péter
Operatőr: Koltai Lajos
Vágó: Csákány Zsuzsa
Zeneszerző: Tamássy Zdenkó
Szereplők: Klaus Maria Brandauer, Hans Christian Blech, Armin Mueller-Stahl, Gudrun Landgrebe, Jan Miklas, Mensáros László
Alfred Redl 1864-ben, egy szegény rutén vasutascsalád gyerekeként látja meg a napvilágot. Tehetsége és szorgalma révén sikerül bekerülnie az Osztrák–Magyar Monarchia kadétiskolájába, ahol barátságot köt a főnemesi származású Kubinyi Kristóffal. Miközben saját családját szégyelli, életét az uralkodó szolgálatára teszi fel és felküzdi magát a Monarchia kémelhárítási főnökévé. Hiába próbálja azonban származását eltagadni, felettesei folyton emlékeztetik rá, sőt fel is használják ellene. A homoszexuális hajlamait is titkoló Redl előbb Kubinyi gróffal bontja fel a barátságot, végül saját magával is meghasonlik.
Az Oscar-díjas Mephisto sikerét követően Szabó István a Redl ezredesben is a hatalom megszerzéséért és megtartásáért saját magát korrumpáló egyén dilemmáját árnyalta tovább. Noha Redl létező történelmi figura volt, Szabót nem a kémtörténet érdekelte, filmjében nem a külső, hanem az egyén belső árulásán van a hangsúly. Hogyan jut el valaki odáig, hogy megtagadja saját származását és múltját, és mi az, amit a megfelelési, beilleszkedési kényszer oltárán hajlandóak vagyunk feláldozni? Szabó a homoszexualitás motívumát sem tolja előtérbe, de pontosan érzékelteti, milyen szerepe volt Redl önmaga elől is eltagadott hajlamainak abban, hogy élethazugságai végül felőrölték.
A film nemzetközi karrierje is figyelemre méltó, noha a Mephisto árnyékából akkor még nem tudott kilépni, de utólag, a Hanussennel sajátos trilógiát alkotva, méltó helyére került Szabó életművében. A Redl ezredes technikai kivitelezése és Koltai Lajos világszínvonalú operatőri munkája miatt is a film a köztudatban maradt, de leginkább amiatt emlékezetes, mert a felvetett dilemmái ugyanolyan érvényesek, mint a bemutató idején voltak.
Díjak és jelölések:
1986: Legjobb nem angol nyelvű film, BAFTA-díj, London, Anglia
1986: Zsűri Nagydíja, Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, Franciaország
1986: Fődíj, Magyar Játékfilmszemle, Budapest
1986: Jelölés Oscar-díjra
1986: Jelölés Golden Globe-díjra
16 éven aluliak számára nem ajánlott.
Hanussen
1988, magyar–német–osztrák koprodukció, dráma, 113 perc, 4K restaurált, román felirattal
Rendező: Szabó István
Forgatókönyvíró: Dobai Péter, Szabó István
Operatőr: Koltai Lajos
Vágó: Csákány Zsuzsa, Szentandrási Éva, Kajdacsi Brigitta, Rekus Bettina
Zeneszerző: Vukán György
Szereplők: Klaus Maria Brandauer, Erland Josephson, Bánsági Ildikó, Eperjes Károly, Cserhalmi György
1918-ban, a háború végén a piavei ütközetben súlyos fejsebet szerez Klaus Schneider szakaszvezető. A frontkórház orvos főhadnagya, dr. Bettelheim, Schneider kezelése közben felfedezi, hogy a volt illuzionista és artista remekül hipnotizál, és ezt alkalmazni szeretné a gyógyításban. Ám Nowotny százados, a volt varieté igazgató a szórakoztatás világába csábítja Schneidert, aki Bécsben Hanussen néven arat sikereket, jövendölései beteljesednek. Áttelepszik Berlinbe, ahol megjósolja Hitler hatalomra jutását.
Szabó Istvánt ebben a filmben nem elsősorban Hanussen sorsa érdekli, hanem a közeg: a széteső, hanyatló apokaliptikus Közép-Európa, melynek vigíliájából szörnyű új rend hajnala világlik elő. Hanussen csak médium, báb ebben a világban. A filmben a légkör, az életérzés fontosabb, mint a történet és a figurák. S alighanem ez a kettősség okozza a film belső törését. A rendező, miközben egy történetet mesél, igazából az vonzza, ami túl van a történeten. Ez az ellentmondásosság nyomja rá a bélyegét az alkotótárs, Koltai Lajos munkájára is. A Hanussen az immár márkává lett Koltai-képalkotás minden bravúrját, szépségét felvonultatja. Hanussen az első olyan figura a Szabó-trilógiában, aki a biztonság megszerzése érdekében nem alkuszik meg teljesen a kor követelményeivel, hanem megpróbál hű maradni személyes érzékenységéhez és vízióihoz is – s ebbe bukik bele. (Báron György, filmvilág.hu)
Díjak és jelölések:
1989: Jelölés Golden Globe-díjra
1989: Jelölés Oscar-díjra
1988: Arany Pálma jelölés, Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál, Franciaország
1988: Legjobb férfi alakítás díja Klaus Maria Brandauernek, Európai Filmdíj
16 éven aluliak számára nem ajánlott
