Paul Éva – „Nem szabad feladni!”

Hogyan értelmezzük a testnevelés szót? Mit nevelnek? Csak a testet? Mi lesz a mai gyerekekkel, akik egyre több időt töltenek a számítógép előtt? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Paul Éva nyugalmazott testnevelő tanárnőnél, akinek példája sokak számára ösztönző lehet. Számomra mindenképp, és valószínűleg a kedves olvasó is elraktároz magában egy-két értékes gondolatot.

 

Minek köszönheti, hogy mind a mai napig ilyen fitt, és szemmel láthatóan jól érzi magát a bőrében?

Pozitív gondolkodás, jó gének, mértéktartás mind a táplálkozás, mind a mozgás, pihenés és életmód terén. Soha nem fogyókúráztam, próbáltam sokat mozogni, szabadban tevékenykedni, kertészkedni, kirándulni és mindennek örülni, ami körülvesz.

paul-face

Felszabadult mosoly

 

Mikor kezdett sportolni? Volt egy pillanat, amikor úgy érezte, hogy Önnek igenis mozognia kell?

A gimnázium hatodik osztályában figyelt fel a testnevelő tanárom, hogy jó érzékem van a labdajátékokhoz, és hamarosan bevett az iskola kézilabdacsapatába, majd később a kosárlabdacsapatba. Persze ez a sikerélmény meghatározó volt a későbbi tevékenységemben. Szüleim tudta nélkül elég hosszú ideig jártam edzésre zongoraóra helyett, ami igazán nem is vonzott, talán a módszer miatt, amivel a tanárnő próbálta megkedveltetni ezt a hangszert, vagy a sok egyhelyben ülés, amit most sem igazán szeretek.

Nyugdíjazásáig testnevelő tanár volt a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban. Milyen gondolatokkal kezdett el egy-egy órát? Mi volt a minimum, amit el akart érni a tanítványainál?

Általában próbáltam betartani a programokban előírt követelményrendszert, figyelembe véve a körülményeket, biológiai adottságokat, felszereléseket. Nagy hangsúlyt fektettem a testi fejlődés kedvező feltételeinek a biztosítására, koordinációs képességek fejlesztésére, esztétikai nevelésre, versenyszellem kialakítására és nem utolsósorban az egészséges életmódhoz szükséges higiéniai ismeretek megszerzésére. Mindez párhuzamosan történik a nevelői munkával is.

paul2

Hol van a képen?

Nemrég két volt tanítványával készítettem interjút a Régi(j)óvilág című honismereti szemlébe, és mindketten nagyon szívesen emlékeztek vissza Paul Éva tanárnőre. Minek köszönhette a népszerűségét? Nem volt szigorú?

Gondolom, jobb lenne a volt tanítványaim véleményét meghallgatni, de a testnevelésórákon és az osztályfőnöki órákon is mindig szerettem jó hangulatot kialakítani. Amikor az alsó tagozatos osztályban tanítottam, észrevettem, milyen fontos a felnőttek közelsége, a játékosság, csapatformálás, szerepek kialakítása, harmónia, kommunikáció. Ha mindezeket sikerült többé-kevésbé megvalósítani, akkor a gimnáziumi osztályokban csak a korosztálynak megfelelő módszer betartására kellett odafigyelni. Nem voltam szigorú, de következetes, nyitott, próbáltam partneri viszonyt kialakítani, és megfelelő hangnemet találni minden szituációban.
Sokszínű, tanórán kívüli tevékenység: táborok, tornaünnepélyek, versenyek, kirándulások, előadások mind hozzájárultak ahhoz, hogy jobban elfogadjanak és részt vegyenek ezeken a nem kötelező tevékenységeken.

paul3

Családi sportnap a Bartók Béla Elméleti Líceumban

Heti hány alkalommal voltak testnevelésórák az iskolában? Panaszkodtak néha a gyerekek, hogy túl sok vagy túl kevés?

Két testnevelésóra volt, kötelező, de voltak időszakok, amikor még volt sportkör, vagy választható tantárgy is. Sajnos ez nem tartott sokáig. Soha nem panaszkodtak a sokra, főleg a 15-16 éves korúak, a líceumban már megoszlottak a vélemények.

Mi alapján osztályozott?

Az osztályozást illetően voltak és vannak bizonyos követelmények, amelyek a programban szerepelnek, és azt tiszteletben kell tartani, pl. az atlétika, ahol centiméterben és másodpercben vannak megadva a kötelező próbák, évre és nemre leosztva. Olykor-olykor a jó képességű diákok nem tudták teljesíteni, és emiatt a pedagógusnak pluszfeladatokkal kellett ellensúlyoznia ezt a hátrányt, így motiválva azokat a tanulókat is, hogy mégis legyen sikerélményük. Szerencse, hogy ez a tantárgy lehetőséget nyújt erre.

Hogy értelmezi a testnevelés szót? Mit nevelnek? Csak a testet?

Testnevelés. Mindenkinek az jut eszébe, hogy Mens sana in corpore sano, vagyis ép testben ép lélek. Aki egészséges fizikai testtel rendelkezik, annak a lelke is egészséges. Elméletileg így is van, de az iskolai oktatásban a testnevelés legfontosabb eszközei a testgyakorlat, amin a mozgásos cselekvést értjük, ami a képességek szinten tartását és az egészség megőrzését takarja. A testgyakorlat az egész szervezetre hat (idegrendszer, izomrendszer stb.), és ezek végrehajtásához értelmi, érzelmi és akarati folyamatok szükségesek.

paul4

Jó hangulat a sportnapon

A személyiség egészére irányuló nevelésben jelentős részt vállal a testnevelés saját céljaival, feladatrendszerével. A testnevelés az általános nevelés szerves része, célja a test edzése, egészség fejlesztése, magatartás, akaraterő, küzdőképesség fejlesztése, bátorság, becsület, tisztelet és pontosság betartása.

Még azt szeretném hozzáfűzni mint felnőtt, hogy nem lehet egészséges a testünk, ha bármilyen lelki problémával küszködünk. A test-lélek-szellem szétválaszthatatlan, egymást kölcsönösen befolyásoló egység.

Az elmúlt években, évtizedekben egyre kevesebbet mozognak a gyerekek, egyrészt a számítógépek, laptopok, táblagépek, okostelefonok térhódítása miatt, másrészt pedig a testnevelésórák száma is csökkent. Melyek lehetnek a legsúlyosabb következményei a mozgásszegény életmódnak?

Azzal kezdeném, hogy rossz rágondolni, milyen következményei lesznek ennek a mozgáshiányos életmódnak. Már most megnyilvánulnak ennek az első jelei, például a súlyfelesleg, passzivitás és rossz egészségi állapot. A fizikai tétlenség következtében elhízás, szív- és érrendszeri betegségek, gerincbántalmak, cukorbetegség stb., sajnos mind fiatalabb korban bukkan fel.

paul5

A szervezők egy része

Mit tehet a szülő ebben az esetben?

A szülőnek nagyon fontos szerepe van, a gyerekek számára minden szülő egy modell. Abban az esetben, ha a gyerek nem lát semmilyen tevékenységet a családban, ami a mozgásra ösztökél, pl. kerékpározás, túrázás, focizás vagy bármilyen mozgás, akkor ő is azt mintázza. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom a Bartók Béla Líceumban elindított családi sportnapot, amelyen én is részt vettem, és nagyon sok pozitív visszajelzés érkezett a szülők részéről ennek folytatására, sőt még többszöri megrendezésére.

Én még a mozgás iránti érdeklődésbe bevonnám a fiatal nagyszülőket, akiknek talán több idejük van, hogy elvigyék a gyerekeket edzésekre vagy bármilyen tevékenységre. Higgyék el, nekik sem árt, őket is fiatalon tartja. Merem ajánlani, mert az időskori testmozgásnak megvan az előnye, a szépsége és nem utolsósorban a hatása.

paul6

Játékra fel!

Sokan azt mondják, hogy élvezetessé kellene tenni a testnevelésórákat. Van egyetlen jó módszer erre, vagy tanárfüggő? Önnek hogyan sikerült?

Most megint csak a tanítványaimra hivatkoznék, kinek mi tetszett, mit élveztek, de én a tanár módszereire esküdnék. Van egy adott keret, amit be kell tartani, de azért ezen belül megadatik egy bizonyos rugalmasság. Éreztem, hogy sokszor milyen a hangulat, a diákok kedve, és ennek függvényében is alakítottam az óra menetét.

Hogyan lehet bátorítani azt a diákot, aki például lassabban szalad a társainál, esetleg nem dobja olyan messzire a labdát? Néhány tanár inkább a letolást vagy a nyilvános megszégyenítést választja…

Ami a bátorítást illeti, szükséges a diákok képességeinek, munkabírásának, állóképességének ismerete, és olyan magasra kell tegyük a lécet, amelynek képes a tanuló megfelelni. A letolást ritkán választottam, csak akkor, amikor úgy éreztem, hogy jogos. Lehet, ez nagyon relatív, de sokszor a sportban nagyon gyorsan kell dönteni, meg az vérmérsékletétől is függ.

paul7

A jó hangulaton van a lényeg

Nem lehet eltekinteni attól, hogy sokan iskoláskorukban kezdenek különféle versenyekre járni, ahol nemegyszer kudarc is éri őket. Mit tehet ilyenkor a tanár, az edző?

Valóban sokszor éri kudarc a gyerekeket, főleg a kezdetekben, amikor mindenki nyerni akar, persze felkészíted őket, de csak egy első hely van. Nagyon kell ismerni a reakciókat, ki milyen kitartó, mennyire akarja, szereti-e amit csinál. Saját tapasztalatomból tudom, hogy bizony nemegyszer előfordult élsportoló pályafutásom alatt, arra gondoltam, hogy szegre akasztom a cipőmet, de összeszorított foggal folytattam, mert erre ráneveltek gyerekkoromban, és lelkileg is elég kiegyensúlyozott voltam.

Így van ez az élet bármelyik területén, kudarcok érnek, de nem szabad feladni. Erre bátorítanám a szülőket, gyerekeket, hogy ne adják fel olyan könnyen, mert megéri, és csak azután tudod élvezni a sikereket. Ha ezt nem élik meg, boldogtalan felnőttekké válnak minden területen. Nem mindenkinek kell a csúcs tetejére érni, fontos, hogy részt vegyünk és megküzdjünk azokkal az akadályokkal, amelyek a csúcs felé vezető úton elénk kerülnek. Nem mindenkiből lesz bajnok, de attól még nagyon értékes tagjai lehetünk a társadalomnak.

Kérdezett: Farkas-Ráduly Melánia

Ui. A fotók Paul Éva, illetve a Bartók Béla Elméleti Líceum Facebook-oldaláról származnak. 

Megosztás