Miniinterjúk az idegenvezetőkkel: Kiss Ágnes

Az idegenvezetés számomra hobbi, 2020-ban lettem idegenvezető. Fordító vagyok a mindennapi életben, és a városnézés, utazás és sportolás mellett a legkedvencebb elfoglaltságom az olvasás. Talán három-négy évvel ezelőtt kezdtem el várostúrákra járni Temesváron, és ez volt az a pont, amikor elkezdtem jobban felfigyelni az épületekre, és mindenre, ami a város történelmével kapcsolatos. Úgy éreztem, hogy a kellemes sétáláson túl meg szeretném azt is próbálni, hogy milyen idegenvezetőként megmutatni a várost, amelyben születtem. Remélem, velem tartasz ennek a szép városnak a felfedezésében! 😊

Mi a legnagyobb ajándék számodra?
Amit én a legnagyobb ajándéknak tartok, az tulajdonképpen részben szerencse dolga, avagy a véletlennek (?) az a formája, amely legtöbbször azokat az embereket küldte az utamba, akikre épp szükségem volt, vagy akiknek épp rám volt szükségük. Tehát a legnagyobb ajándék számomra olyan emberek barátsága/társasága, akikre számíthatok, akikben megbízhatok, és akiket szeretek azért, mert ők is pont így éreznek irántam.

Hogyan döntöd el, hogy kiben bízol?
A döntésem azon múlik, hogy mennyire érdekel az a valaki: annyira hogy a közelembe kerüljön, illetve maradjon? A közelemben pedig annak alapján marad, hogy hogyan hoz döntéseket, hogyan viselkedik és beszél embertársaival, de legfőképpen mennyire tud emberi lenni és maradni a legnehezebb körülmények között is. Ami többek között azt is jelenti, hogy hibázik és hibázni fog, de be is tudja ismerni hibáit; tud szeretni és magát szeretni hagyni feltétel nélkül; illetve szeret kapni, de örömet talán mégis leginkább abban lel, ha ad.

Mi a legérthetetlenebb számodra a világon?
A rosszindulat. Az, amikor valaki másoknak szándékosan rosszat tesz vagy rosszindulattal van mások iránt. Amikor valaki rossz szándékkal árt a másiknak.

Milyen lenne egy tökéletes napod?
Nem is mondanám azt, hogy milyen lenne, hanem inkább egyszerűen azt, hogy milyen, mert nem kell sok ahhoz, hogy egy nap tökéletes legyen.
Egy tökéletes nap egy olyan nap, amelyet (többek között) például olvasásra, túrázásra, tanításra és tanulásra szánhatok. Meg barátokra. És nevetésre. Mert barátokkal együtt lenni, együtt nevetni jó! Ne hagyjunk eltelni egy napot sem nevetés nélkül! 😊

Melyik a kedvenc temesvári sztorid?
Kedvenc temesvári sztorijaim egyike arról szól, hogy hogyan kedveltem meg az idegenvezetést, illetve arról, hogy miként tértem át a sétálok táborából az idegenvezetők táborába. 😊
Ez a sztori a következő: volt egyszer (még mindig van…) egy kulturális projekt, amelynek a neve Tur de Arhitectură, azaz építészeti túra. Én ezeknek a túráknak a legbuzgóbb rajongója voltam és vagyok. Miért? Olvassatok utána itt: https://www.turdearhitectura.ro/ro/despre/ és vegyetek részt egy túrájukon és megtudjátok. 😊 De azért elmondom nektek röviden a lényegét: annyi érdekes, fontos és hasznos dolgot ismertem meg Temesvárról ezeken a túrákon olyan szakmabeli építészmérnököktől, akik felcsaptak amatőr idegenvezetőknek, hogy egy túrának sem tudtam többet ellenállni az első után, és egy idő után nekem is kedvem lett idegenvezetővé válni. Tetszett maga a séta, az élmény és a sok érdekes infó, amire szert tettem. Azóta is lesem a túráikat. És azóta is Temesvár a legszebb város számomra. Mert az ő szemükön keresztül (is) látom most már. Úgy hallottam, ősszel újraindítják ezeket a túrákat. 😊

 

Megosztás