Ahogy már több interjúnk bevezetőjében is említésre került, Temesváron számtalan olyan személy él és tevékenykedik, aki aktívan vesz részt a helyi magyar közösség fejlődésében. Ezúttal Farkas Imrével beszélgettünk, aki 2016-tól tölti be az alpolgármesteri tisztséget Temesváron, így több mint 83 év kihagyás után a város újból magyar alpolgármesterrel büszkélkedhet. Számos változást hoztak számára az alpolgármesteri teendők a mindennapi életben is, hiszen új feladatokat kellett ellátnia. Kihívást jelentett hozzászokni az új helyzetekhez, tevékenységekhez, ugyanis a felelősségvállalás egy alapvető érték számára. Az elmúlt években fontos előrelépések történtek a magyar intézmények támogatásában, ami komoly segítséget nyújt abban, hogy megtartsuk Temesvár magyar közösségét. Farkas Imre ugyanakkor rendszeresen részt vesz a helyi magyar rendezvényeken is, mert elmondása szerint a közös munkával az őseink hagyományait és értékeit is továbbvihetjük, a jövőnk építése mellett.
Hogyan szembesült azzal a kihívással, hogy az alpolgármesteri tisztséget töltheti be? Mik voltak a legnagyobb próbatételek az elmúlt évek alatt?
Minden pontosan négy évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Temes megyei RMDSZ felkérésére vállaltam a jelölést az önkormányzati választásokon. Úgy gondoltuk, mivel addig is aktív résztvevője voltam a közösségi életnek, itt az alkalom, hogy a temesvári magyar kisebbség általam is képviselve legyen a városi tanácsban. Igazi kihívásnak számított, mert én, magánvállalkozóként teljesen más rendszerhez kellett alkalmazkodjak. Minden új volt: új emberek, új közösség, politika; őszintén bevallva egy kicsit megriadtam, de megértettem, hogy egy olyan lehetőség előtt állok, amelyet nem szabad elszalasztani. Kicsi, de erős közösségünknek sokat számít, hogy több mint 83 év után újból magyar alpolgármestere legyen Temesvárnak.
Mint említettem az előbb, teljesen másképp működik egy állami intézmény, mint a magánszféra. Elsősorban hozzá kellett szokni az új munkaközösséghez, meg kellett ismerni a döntő pozícióban lévő embereket, elfogadtatni mindenkivel azt, hogy egy komoly, szavahihető, gerinces ember vagyok. S nem utolsósorban a felelősség, és annak vállalása, mert sajnos rájöttem, hogy kevés olyan ember van, aki nem futamodik meg a felelősség vállalásától!
Nehéz volt összeegyeztetni az alpolgármesteri tennivalókat a mindennapi élettel? Hogyan befolyásolta ez a felelősségvállalás a mindennapjait?
Eleinte nem volt tapasztalatom abban, hogy mit jelentenek az alpolgármesteri tennivalók. Két hét beilleszkedés után kijelölték a hatásköreimet és elkezdődött a munka. Másképp kellett hozzáállni a mindennapi élet tennivalóihoz, kétgyermekes családapaként át kellett szervezzük a megszokott magánéletünket is. Szerencsémre kedves feleségem pozitívan állt a dolgokhoz, és könnyen ment az átszervezés az ő segítségével.
Így négy év után mosolyogva tekintek vissza a kezdetekre, arra, hogy rengeteg dolog ismeretlen volt. De az ember mindig tanul, tapasztalatot szerez, és akkor könnyebb a felelősségvállalás. Nagyon fontos az, hogy egy egészséges egyensúlyt kell kialakítani a magánélet és a közszereplői élet között. Sokszor voltam elutazva hivatalos ügyekkel, de a családom és baráti köröm megértette, hogy most ez a munkám.
Miben látja a temesvári magyarság értékét? Miért fontos egy erős magyar közösséget létrehozni és megtartani a városban? Hogyan járulnak hozzá ehhez a közösségfejlesztéshez a helyi hatóságok?
A temesvári magyar közösség fontos alkotórésze a város fejlődésének. Számos magyar vállalkozás működik a városban, oktatási intézményeink jól képzett fiataloknak adnak útravalót az élethez, kulturális intézményeink pedig gazdagabbá teszik a város kulturális életét.
Sajnos a mostani tendenciát nézve nehezebb megtartani ezt a kicsi, de erős magyar közösséget, pedig fontos, hogy megmaradjon és gyarapodjon. Kiemelten fontosnak tartom, hogy családjaink, gyerekeink számára olyan jövőképet mutassunk, miszerint itthon igenis jó, biztonságos az élet, és itt is adottak a lehetőségek a fejlődéshez.
Ahhoz, hogy kulturális identitásunkat meg tudju
k őrizni, intézményeink, szervezeteink anyagi támogatására is szükség van. Úgy gondolom, hogy az elmúlt négy évben ezirányban nagy előrelépések történtek: Bolyai János Szakkollégium létesült magyarajkú egyetemistáknak, folyamatosan fejlődik a Bartók Béla Elméleti Líceum és a Gerhardinum Római Katolikus Líceum (saját konyhával és étkezdével), óvodafejlesztés a Gerhardinum és a 10-es Napközi számára, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház újabb épülettel gazdagodott, templomaink bővülnek, korszerűsödnek (a gyárvárosi Millenniumi templom fűtési rendszerének korszerűsítése, az Új Ezredév Református Központ koncerttermének és templomának felavatása, az evangélikus templom kivilágítása és a parókia felújítása).
Mindezek anyaországi támogatásokból, a Polgármesteri Hivatal és a Városi Tanács segítségével valósulhattak meg. Munkánkkal nem csak a jövőnket építjük, hanem a múltunkat is tiszteletben tartjuk, őseink hagyományait és értékeit visszük tovább.
Véleménye szerint miért fontos az, hogy az emberek aktívan részt vegyenek a politikai életben, ha például a szavazati jog gyakorlására gondolunk?
A jelen helyzetben pont a szavazati jog gyakorlásával őrizhetjük meg értékeinket és érvényesíthetjük érdekeinket. Nem lehetünk közömbösek, ha a folytonosságról, a mi jövőnkről, gyerekeink jövőjéről, magyarságunkról van szó. Legfontosabb megtartani a képviseletet ott, ahol lényeges döntéseket hoznak.
Mit jelent az, hogy egy jó képviselő egy jó csapat jelképe?
Mindenben egyedül dönteni nehéz, talán nincs meg az összes információ, nem figyeltél oda minden egyes részletre. Ezért fontos az, hogy csapatban dolgozzunk, mindenki csinálja meg becsületesen a dolgát, és akkor együtt sikerülni 
fog bármi.
Ön szerint a sajtónak van-e valós (objektív) szerepe a politikai hírek közvetítésében?
Igen, a sajtó az a híd, amely a politika és a közvélemény között van. Nagyon sok információt kapunk és kapnak az emberek. Nélkülözhetetlen egy egészséges társadalmi életben. Egyedüli alapvető tényezőt látok itt fontosnak: azt, hogy mindkét rész komoly legyen és őszinte!
Az utóbbi években egyre nagyobb mértékben nő a közösségi hálók fontossága az emberek életében, ez kapcsolja össze az embereket. Mi a véleménye azokról a személyekről (hírességek, bloggerek), akik politikai tartalmakkal próbálják befolyásolni a közönséget?
A modern világban a közösségi hálók a mindennapjaink részévé váltak. Mindenki szabadon megírhatja véleményét. Néha mindenhez értünk. A közösségtől függ, és én bízok a közösség és az emberek ítélőképességében és intelligenciájában, hogy helyesen értelmezik a kapott információt.
Mindenkinek joga van kinyilvánítani a véleményét, de hol a határ? Szabad-e egy olyan embernek véleményt mondani politikai témában, aki nem feltétlenül rendelkezik ilyen ismeretekkel?
Mindenkinek joga van a véleménynyilvánításhoz. Van, amikor jólesik, van, amikor nem esik jól mások véleménye. Egy konstruktív, jól megalapozott álláspont mindig jól jön. Én hiszek abban, hogy mindenkinek a véleményét meg kell 
hallgatni, és ezeket összevetve, ha kiszűrhető a pozitívum, akkor továbbadható a közösségnek.
A jelenlegi (gazdasági, politikai) helyzetet nézve, Temesvár felkészült lesz-e a 2021-es Európa Kulturális Fővárosa címre?
Sajnos három hónappal ezelőtt másképp láttuk a világot. Mindenkit nagyon megviselt ez a járvány. Anyagilag és szellemileg is. Nem tudjuk, milyen határozatok lesznek érvényben a jövőben, ezért arra az elhatározásra jutottunk, hogy kérvényezzük az Európai Uniótól az elhalasztását 2022-re.
Mit üzenne azoknak a feltörekvő fiataloknak, akik tenni szeretnének valamit a politikában? Hogyan tudnak érvényesülni?
Én is még fiatal vagyok. A fontos az, hogy vállalják a felelősséget, becsületesen álljanak mindenhez, szeressék azt, amit csinálnak, készüljenek fel az arra is, hogy néha nagyon nehéz, de higgyenek abban, hogy cselekedetükkel és döntéseikkel pozitívan befolyásolhatják a jövőt!
Bîtoancă Diana