Hat ország kormányzati szervei, közgyűjteményei és civil szervezetei vesznek részt az emlékezetápolásban – köztük a temesvári Losonczy István Hagyományőrző és Sportegyesület.
Új lehetőségeket teremt az első világháború emlékezetének ápolására az a nemzetközi program, amely egy európai uniós forrás, a Central Europe támogatásával zajlik két és fél éven át. Környezetünket Mórahalom Város Önkormányzata, a szegedi székhelyű Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum képviseli az együttműködésben, ahol szlovén, olasz, belga, lengyel és szlovák partnerekkel közösen fejlesztenék a Nagy Háború emlékezetének megőrzését és továbbadását.
Az I. világháború a 20. századi történelem meghatározó eseménye. A négy évig tartó és a világot valóban gyökeresen átalakító küzdelem emlékezetápolásának fejlesztését célozza a „GOV4PeaCE” elnevezésű projekt, melynek első hazai rendezvényét nemrégiben tartották Szegeden, az IH Rendezvényközpontban. Itt a Dél-Alföldön és a határmenti régióban tevékenykedő érintett szervezetek és intézmények –történészek, muzeológusok, levéltárosok, hagyományőrző civil szervezetek, önkormányzatok képviselői, az örökségvédelem területén működő múzeumok és közgyűjtemények szakemberei – vettek részt, akik valamennyien részesei már az I. világháborús emlékezetápolásnak. A nemzetközi program és az abban partnerként szereplők bemutatása mellett középpontba került az a gazdag örökség is, amelyre szakmailag a harminc hónapos szakmai munka épülni fog.
A nemzetközi örökségápolás nem lehetetlen
Csáki Béla, a Meritum egyesület tagja elmondta: a „GOV4PeaCE” projektben az első világháború emlékezetének megőrzésén munkálkodó, több mint harminc szervezet dolgozik együtt, hat országból. Köztük rangos európai intézmények, múzeumok, kormányzati szervezetek, önkormányzatok és civilek egyaránt vannak, a konzorcium szakmai munkáját is egy civil szervezet, a szlovén Pot Miru Alapítvány (Béke Ösvénye https://www.potmiru.si/magyar/pot-miru) hangolja össze.
Ez a szlovén-olasz határon létrejött együttműködés mintát adhat további I. világháborús emlékhelyek feltérképezésére, összekapcsolására. – A közös munka és a pályázat által biztosított támogatás erősítheti a hagyományápolást, a turizmus-fejlesztést és az első világháborús kulturális örökség megőrzését egyaránt szolgáló stratégia és jövőkép megalkotásának lehetőségét. Az összesen 1.7 millió euróból hazánkra jutó 150 ezer eurós támogatás tisztességes és hasznos felhasználásával több adatbázis, gyűjtemények, digitális, oktatásban felhasználható tananyag jöhet létre – hangsúlyozta a történész.
A szakmai alapok is erősek
Arról, hogy milyen előzmények után vállalkozik ennek a munkának a magyarországi szakmai vezetésére a szegedi székhelyű Meritum egyesület, már Murányi Gábor, a civil szervezet elnöke beszélt. Előadásában részletesen bemutatta a közel húsz éves múltra visszatekintő munkájukat, nemzetközi kapcsolataikat, melyeknek köszönhetően hazánkon kívül Olaszországban, Szlovéniában, Lengyelországban és Románia székelyek lakta területein, valamint Temesváron és környékén vettek részt csatatérkutatásokban, haditemetők, hadisírok, emlékművek megtalálásában, rendbehozatalában, emlékhelyek megjelölésében, kiállítások szervezésében, kiadványok, hadinaplók megjelentetésében. Az elnök által elmondottak azt igazolták, hogy az így felhalmozott ismeretanyag és kapcsolati háló stabil alapot jelentenek a programban együttműködők: hazai, határon túli és nemzetközi szereplők munkájának összehangolására.
A rendezvény folytatásában azokról a területekről hangzottak el előadások, amelyek megjelenése nélkülözhetetlen a két és fél éves program sikeréhez és betekintést engedtek az első világháború emlékét őrző szereplők munkájába. Dr. Téglás Gyula alezredes a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum hadisírgondozási gyakorlatát ismertette. Dr. Tóth Zsolt társadalmi kapcsolatokért felelős igazgató a Nemzeti Örökség Intézete első világháborúhoz kapcsolódó munkáját mutatta be. Dr. Bartók Béla a Nagy Háború Kutatásáért Alapítvány képviseletében a déli harctéren zajlott eseményekről tartott előadást, míg Tóth Marcell a MNL Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárának az első világháborúhoz kötődő kutatásairól adott számot. Erdei Lajos, a temesvári Losonczy István Hagyományőrző Egyesület vezetője a Temes megyében található első világháborús emlékekről és emlékhelyekről tájékoztatott. Mint mondta: egy-egy ilyen emlékmű és sír állapota nem csak a leszármazottakat érinti meg. A szegedi találkozóra erről hozott bizonyítékokat: a romániai Temes és Krassó-Szörény megyében megújuló sírok, emlékművek képeit. Dr. Halmágyi Pál muzeológus a gondozásában megjelent hadinaplót ismertette. A program végén kötetlen beszélgetés alakult ki az elhangzottakról.
A feladat a közös stratégia kidolgozása
Már az első találkozó is alkalmat teremtett az információcserére, partnerségek kialakítására, javaslatok megfogalmazására, ám a folytatásban még inkább erre irányul majd a munka. Közép-Európának a Nagy Háborúhoz kapcsolódóan hatalmas kulturális öröksége van, melynek kezelése kihívást jelent: az emlékek szétszóródva találhatók a különböző országokban, és nincs egységes stratégia megőrzésükre és hasznosításukra. A programban résztvevőkre számos konferencia, projekt-találkozó, műhelymunka vár, amíg tovább fejlesztik az első világháborús emlékek európai kataszterét, tananyagot, gyűjteményfejlesztési koncepciókat dolgoznak ki és javaslatokat tesznek a világháború emlékeit bemutató, határokon átnyúló útvonalakra, új ágazatközi együttműködésekre hogy a múlt örökségét jobban ki lehessen használni az érintett területek fejlődése és a történelem tanulságainak felismerése érdekében.
Fotók és szöveg:
Varga Márta
