Temesvár Európa egyik kulturális fővárosa lesz.
A Tőkés László vezette magyar református gyülekezet gyertyás tiltakozása sorsfordító tetté változik: ledől a hallgatás fala, kipattan a kommunista diktatúrát megdöntő forradalom szikrája.
A temesvári diákság támogatja a magyar forradalmat. 1957-ben megkezdődik a temesvári per, 1958. szeptember 2-án, ismeretlen helyen kivégzik a tíz halálraítéltet.
Székely László tervei alapján felépül a bánsági magyarság adományaiból a Magyar Ház, amelynek visszaszerzéséért nemzeti közösségünk a rendszerváltás óta küzd.
A trianoni béke véglegessé teszi: a temesközi magyarság kisebbségi sorsba kényszerül.
A román közigazgatás bevonul Temesvárra.
A XX. század első éveiben Székely Lászlónak, Temesvár első főépítészének tervei alapján születnek meg a modern, európai nagyváros arculatát megrajzoló épületek: a Kegyesrendiek Főgimnáziuma és temploma, a Lloyd sor bérpalotái, a Vágóhíd.
A honfoglalás millenniumán tették le a gyárvárosi plébániatemplom alapkövét. A templomot Ybl Lajos építész tervei alapján építettek, és 1901-ben szenteltek fel.
Ebben az időszakban állítanak emlékműveket az 1848-as magyar szabadságharc hőseinek Szabadfalun, a Győrödi úton és a józsefvárosi temetőben.
Itt született Kós Károly, erdélyi polihisztor, építész, író, grafikus, irodalomszervező, politikus, a Kiáltó Szó, a transzszilvanizmus röpiratának társszerzője.
Magyar társulat játszik a színházépületben. Jogutódja, az 1990 óta Csiky Gergelyről elnevezett Állami Magyar Színház, 1953-tól az egykori Rezső koronaherceg Szálló báltermében játszik.
Fellner és Helmer bécsi építészek terve alapján felépül neoreneszánsz stílusban a Ferenc József Színház. Egyik szárnyában a Rezső koronaherceg Luxusszálló kap helyet.
Már a kiegyezés előtt visszakerül a magyar korona alá, újra magyar lesz a közigazgatás, és a kiegyezést követően ugrásszerű fejlődésnek indul a régió. Temesvár Dél-Magyarország virágzó városa lesz.
A szabadságharc bukása után a Bánság ismét Bécs fennhatósága alá kerül. Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven osztrák közigazgatási egységgé válik Temesvár központtal.
Az aradi vértanúk egyikeként végzi életét városunk szülötte, Kiss Ernő honvédtábornok.
A sikertelen ostrom után a magyar csapatok ezen a napon súlyos vereséget szenvedtek a császári-királyi hadseregtől. Ez lett a szabadságharc utolsó csatája.
A magyar szabadságharcosok ostromolják az osztrákok által megerősített és erős sereggel védett erődítményt. Temesvár alatt, Szabadfalun május 3-án Bem tábornok őrnaggyá nevezi ki Petőfi Sándort. Az itt álló emlékmű a temesvári magyarság március 15-i zarándokhelye.
A Dísztéren megtartott spontán népgyűlésen felolvasták a 12 pontot, másnap a teret átkeresztelték Szabadság térre.
Egy fiatal hadmérnök, Bolyai János, apjához írt levelében Temesvárról kiáltja világgá: „Semmiből egy új, más világot teremtettem”. A nemeuklidészi geometria alapképletét és megteremtőjének arcmását dombormű őrzi ma a tudósról elnevezett utca saroképületén, szobrát pedig a Nyugati Tudományegyetem egyik parkjában állították fel.
A Béga-parti városban, a polgármester fiaként, megszületik Klapka György, az 1848-as szabadságharc honvédtábornoka, „a komáromi győző”.
Mária Terézia uralkodásának utolsó éveiben, Kempelen Farkas kormányzósága alatt és az ő tanácsára a Temesköz visszakerül a magyar korona fennhatósága alá. Megindul a magyar telepesek első hulláma is. Újjáalakulnak a régi vármegyék: Temes, Torontál és Krassó.
A valamikori Temesközt Temesi Bánság néven koronabirtokként Bécshez csatolják. A várost osztrák erődítménnyé alakítják, német katolikus telepesek érkeznek ide az osztrák és a német birodalom különböző részeiről.
A Savoyai Jenő vezette osztrák csapatok kiverik a törököt, és megszállják Temesvárt.
Évekig tartó ostrom után, Losonczy István főkapitány a török hitszegő ígéretére hallgatva, feladja a rommá lőtt várat. Temesvár elestét Tinódi Lantos Sebestyén énekli meg.
Kezdetét veszi a másfél évszázados török hódoltság: Temesvár pasaság lesz.
Mohács után még két évtizedig tartja magát a temesi vár.
A lázadó pórok megszállják a várat. Temesvár és Dózsa György neve, a rettenetes megtorlásban örökre összekapcsolódik: a parasztvezért itt ültetik izzó vastrónra hóhérai.
Kinizsi Pál, a „fekete sereg” vezére lesz a temesi főispán. Legtöbbször innen indul győzelmes csatára.
Ebben az időszakban Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet is itt él. Mátyás királyként is gyakran látogatja Temesváron élő anyját.
Hunyadi Jánost temesi főispánná nevezik ki. Ő építteti újjá az 1443-as nagy földrengés után a várat.
A dél-magyarországi végekre be-betörnek a törökök. Megkezdődik az évszázadokig tartó kemény küzdelem, amelyben a magyar végvárak – így Temesvár is – Európa és a kereszténység védőbástyái lesznek.
Civitas, azaz valódi városi rangot kap Temesvár, és látványos fejlődésnek indul.
1315-ben, trónra kerülésekor Károly Róbert királyi székhelyévé teszi a várost, 1315-1323 között Temesvár a magyar királyság fővárosa.
Temesvár és Temesköz régi magyar tájnevek. Az oklevelekben Temes vármegye 1177-ben, székhelye, Temesvár 1212-ben szerepel először.