Egy éve mutatta be a Székely László, a városépítő című dokumentumfilmet a Temesvári Magyar Nőszövetség. Azóta több ezren látták a felvételt, de talán még nem jutott el minden érdeklődőhöz.
Milyen volt Temesvár a 20. század elején?
Milyen tervei valósultak meg Székely Lászlónak?
Milyen volt a város főépítésze magánemberként?
Hogyan néznek ki fontosabb épületei madártávlatból?
Ezeket is megtudhatják a dokumentumfilmből.
Január 23-án lesz 87 éve annak, hogy Székely László, Temesvár első, XX. század eleji főépítésze, mindössze 56 évesen visszaadta lelkét Teremtőjének. Gazdag életművét a Székely László, a városépítő című, románul feliratozott dokumentumfilm mutatja be, mely a Temesvári Magyar Nőszövetség égisze alatt készült.
A kiváló építész szellemi hagyatékának ápolását a Temesvári Magyar Nőszövetség vállalta fel sok évvel ezelőtt.
2000-ben egy vándor épületfotó-kiállítást hozott létre, melyet azóta többször bemutatott Temesváron, valamint a térség nagyobb városaiban, kétszer Budapesten is. (Ez a tárlati anyag ma a Várbástya Egyesület által működtetett Küttel Klub falait díszíti.)
2002-ben megjelentette Szekernyés János temesvári művészeti író, helytörténész Székely László című, színes épületfotókat tartalmazó albumát, melyet magyar, román, angol szövegű tanulmány vezet be. Ez alkalommal Székely László, a Temesvári Magyar Nőszövetség kezdeményezésére, megkapta a Temesvár Díszpolgára címet, post mortem.
Ugyancsak 2002-ben emléktáblát állíttatott a Székely László fő művének tekintett Piarista Kegyesrendi Főgimnázium (ma Gerhardinum Római Katolikus Líceum) főbejáratánál, majd 2005-ben köztéri mellszobrot a temesvári Carmen Sylva parkban.
Jelen dokumentumfilm bemutatását a Temesvári Magyar Nőszövetség a 2021-re tervezett Temesvár Európa Kulturális Fővárosa programba szándékozott beilleszteni. Nevezett projekt elhalasztása mit sem változtat a filmkészítők célján: minél szélesebb körben megismertetni annak a művésznek az életét és alkotói zsenijét, aki megtervezte, kialakította a polgári nagyváros, Temesvár mai szerkezetét, napjainkban is ismert urbanisztikai és építészeti arculatát.
A filmet készítették:
Szöveg: Szekernyés János
Narrátor: Borbély Bartis Emília
Román fordítás: Sütő Udvari Magda
Légi felvételek: Daniel Vatca, Lucian Ciorba (Business Plus Timișoara)
Operatőr, vágó, szerkesztő: Keresztes Péter
Rendező, projektmenedzser: Szász Enikő
Támogatók:
Nemzeti Kulturális Alap Építőművészet Kollégiuma
Communitas Alapítvány