A matek órák bizonyára mindannyiunknak emlékezetesek: egyeseknek azért, mert a félév végéig abba a reménybe kapaszkodtak, hogy megírják az átmenő jegyet, másoknak pedig azért, mert egy olyan tantárgyról van szó, amelyhez elengedhetetlen a logikus gondolkodásmód. Ha valaki azt kérné, hogy nevezzek meg egy olyan licista diákot, aki nagyon jól teljesít matematikából, akkor egyértelműen Szabó Lizára gondolnék, mert elszántsága és rengeteg munkája nagymértékben meghatározta az utóbbi években elért eredményeit a matematika területén. De mi is áll valójában a sok-sok eredmény hátterében? A versenyeken nyújtott teljesítmény kizárólag a tanórákon szerzett tudás kamatoztatásának eredménye lenne? Számtalanszor láttam már azt, hogy akár a suliban, a rövid szüneteinkben is Liza matek feladatokat old, mert folyamatosan készül a megmérettetésekre, és azért az sem valami szokásos, hogy valaki élvezettel matekozik a szabadidejében. Ugyanakkor azt sem tudom elmondani, hogy kizárólag a matematika területén teljesít kiválóan, mert több szakterület iránt is érdeklődik, és amint kiemelte, fontosnak tarja azt, hogy az ember kikapcsolódni is tudjon néha, mert ez is segíti az egyensúly kialakítását életünkben, amire Liza is törekszik.
Hogyan kerültél először közelebbi kapcsolatba a matematikával? Mi az első emléked ezen a téren?
Az első igazi találkozásom a matematikával harmadikos koromban történt, amikor váratlanul megnyertem a megyei Zrínyi Ilona Matematikaversenyt, és továbbjutottam a kecskeméti országos döntőre. A Zrínyi versenyen magyarországi diákok mellett, a legeredményesebb romániai magyar diákok is meghívottak. Az itt szerzett eredményem váratlannak számított, mert a 26-os Általános Iskola kis magyar tagozatán tanuló diáknak senki sem adott esélyt az erősebb, bartókos csapattal szemben. Akkor figyeltek fel szüleim és a tanító néni a tehetségemre, azóta érdekel mindez, és foglalkozom a matematikával.
Az a tanagyag, ami a versenyeket illeti, különbözik az iskolában tanult matematikától. Mekkora ez a különbség?
A versenyeken számonkért tananyag magába foglalja az osztályszintű matematikát, de ennél több anyagot is. A romániai matematika olimpiász megyei szakaszától kezdve számos tételt és feladat típust kérnek pluszban az osztályszinthez képest. A Nemzetközi Magyar Matematika Versenyen pedig más stílusú feladatokat szoktak adni: logikai feladatokat, mértan feladatokat és sok számelméletet.
Nem érezted néha nehéznek azt, hogy lépést kellett tartanod a sulis tananyaggal, és a versenyre való felkészülést sem hanyagolhattad?
A versenyfelkészülésre külön időt kell szánni, és ez egyáltalán nem könnyű egy hétórás iskolanap után, figyelembe véve az iskolán kívüli tevékenységeimet is: kilenc év balett, egy év társasági tánc, most pedig úszás és tenisz.
Az utóbbi években számtalan díjat nyertél. Mit kellett konkrétan tenned ahhoz, hogy ezeket az eredményeket elérd? Milyen díjakkal büszkélkedhetsz, illetve milyen jellegű versenyeken szoktál részt venni?
Valójában három dolog szükséges a szép eredmények eléréséhez: motiváció, sok munka, és szerencse. 2013 óta minden évben továbbjutottam az Erdélyi Magyar Matematikaverseny országos döntőjére. 2013-ban II. díjat értem el. Akkoriban a gimnazistáknak még nem rendeztek nemzetközi szakaszt, csak líceumi szintűt. 2014-ben országos I. díjat nyertem, és nyolcadikos diákként továbbjutottam a gimnazistáknak rendezett első Nemzetközi Magyar Matematikaversenyre, amit Szlovákiában, Dunaszerdahelyen rendeztek meg. Ott harmadik díjat értem el. Azóta is sikerült minden évben országos díjjal vagy dicsérettel tovább jutnom az NMMV nemzetközi szakaszra.
Nyilván, a versenyeken való helytállás sem egyszerű dolog, főként akkor, amikor egy időszakban minden hétvégén más-más versenyen kell résztvenned. Volt-e valaha olyan pillanatod, amikor úgy érezted, hogy inkább feladnád, viszont mégsem tetted?
A versenyidőszakok igenis lehetnek nagyon stresszesek. Legjobban az bánt,ha egybeesnek olyan versenyek, amelyeken részt szeretnék venni. Például az idén, a helyi matematika olimpiász egybeesett az Erdélyi Magyar Matematikaverseny országos szakaszával. A választásom egyértelmű volt, de ennek ellenére a helyi olimpiászon is részt szerettem volna venni. Szeretek versenyekre menni akkor is, ha néha fárasztó és stresszes, de igazából nem gondoltam soha arra, hogy lemondjak a versenyzésről.
Van egy emlékezetes történeted egyik matekversennyel kapcsolatban, amit megosztanál?
2014-ben Szlovákiában, Dunaszerdahelyen szervezték meg a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt, ahová a szüleim kísértek el. A verseny időszaka alatt a bentlakásban laktam, és akkor ismerkedtem meg az erdélyi versenyzők nagyrészével, akikkel mai napig jó ismerősök, vagy barátok maradtunk. Dunaszerdahelyen III. nemzetközi díjat nyertem, és ezért a szüleim, mindjárt a verseny után jutalomkirándulásra vittek a közeli Pozsonyba és Bécsbe.
Az a tapasztalatom, hogy a diákok többnyire elrettennek a matekversenyektől. Mit tanácsolnál nekik, miért lenne érdemes belevágni?
Az én személyes tapasztalatom szerint, a matematikaversenyekre való felkészülés által jobban rögzülnek az ismeretek. Az évek során pedig kifejlődik egy olyan gondolkodásmód, amely által minden más tantárgy könnyebben hozzáférhetővé válik. Ahogy egy jó matekos ismerősöm mondja: „Aki tud matekot, az mindent tud”.
A matekon kívül mivel foglalkozol még szívesen? Inkább reál-, vagy humán beállítottságúnak tartod magad?
Igazából csak az idő szab határokat, mind a reál-, mind a humán tantárgyak is vonzanak. Mivel az utóbbi két évben informatika programozási versenyekre is járok, matematika mellett informatikával is sokat foglalkozom, ezért sajnos nem marad annyi időm a humán tantárgyakra, amennyit szeretnék. A kevés szabadidőmben német és angol nyelvet tanulok, és ahogy már említettem, sokat sportolok. Az emberi természet megismerése is érdekel, szeretem az emberi viselkedést megfigyelni és megérteni, szórakozásként pedig pszichológiai filmeket nézek.
Úgy gondolod, hogy egy embernek fontos az, hogy ne csupán egy területen tevékenykedjen, hanem néha ki is tudjon kapcsolódni is valami mással?
Igen, szerintem nagyon fontos, hogy az ember több szempontból megismerje a világot, és azelőbb elmondottak szerint, én is ezt próbálom alkalmazni. Úgy tartom, hogy egy sokszínű életet élek, és fontos számomra, hogy minden téren fejlődjek. Tánccal és egy-egy jó könyvvel szoktam kikapcsolódni.
Miben látod te a matematika értékét? Miért gondolod, hogy érdemes volt ezt az utat járnod, ami rengeteg munkát igényel, illetve mi jelenti számodra a motivációt mindebben?
Számomra a matematikai ismeretek pályaválasztási szabadságot adnak. Úgy érzem, sikeresen indulhatok mérnöki, orvosi-, tanári-, közgazdasági-, sőt, még jogi pályára is. A matematika tanulásnak az iskolában az a legfontosabb szerepe, hogy a gondolkodást formálja, közvetlenülhozzájárul más reál tantárgyak megértéséhez (fizika, informatika), és általában kialakít egy strukturált gondolatmenetet.
Bîtoancă Diana