Mihály Csongor a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház bábszínésze, aki egyben a vidéket járó Bánsági Vándorszínház oszlopos tagja is. Az elmúlt években többször bebizonyította, hogy nemcsak szerepválasztás tekintetében szereti a kihívásokat, hanem szívesen kipróbálja magát más színházi munkákban is, mint világosító, tolmács vagy rendezőasszisztens.
Mi a legnagyobb ajándék számodra?
Hogy élek! Nem a csöpögős értelemben. Szüleim elmondása szerint nyolchónapos koraszülött voltam, de pár nappal később már halvaszületek, mert vált le a placenta, és ez csak a születéskor derült ki.
Mi a legérthetetlenebb számodra a világon?
Nem értem, hogy ha az embereknek valamijük megsérül vagy el kezd fájni (és nem krónikus) miért lassulnak le? Ha fáj valamim, nekem az a logikus, hogy mihamarabb haza vagy orvoshoz érjek, hogy minél hamarabb meg legyen oldva a probléma.
Hogy szeretnél megöregedni?
Az első vágyam, hogy ne hulljon el a hajam (de erről kezdek lemondani). Szeretnék aktív nyugdíjas lenni, enyhe szellemi és fizikai leépülést 100 fölött megengedek magamnak.
Mi van a bakancslistád tetején?
Kapcsolódik az előző kérdéshez is. Szeretném a „Románia legidősebb még játszó színésze” rekordot megdönteni (jelenleg Radu Beligan tartja 96 évesen). Kicsit több mint negyede már megvalósult ennek a tervnek.
Ha nem színész lennél, akkor mivel foglalkoznál?
XII. osztályban egy rövid ideig a színészi és a rohammentősi karrierek közt vaciláltam. Csak abban voltam 100%-ban biztos, hogy az irodai munka nem nekem való.