A Bartók Béla Elméleti Líceum XII. osztályos diákjai idén is megszervezték a gólyabált a legfiatalabb licisták számára. Az eseményre november 22-én került sor az iskola dísztermében, a rendezvényen pedig kilenc pár vett részt. A hangulat nagyon jó volt, minden feladatnál felcsendült a teremben a közönség nevetése, ami oldotta a próbák elé álló párosok feszültségét is.
Gergelyfi Beáta: Gimnáziumos diákként hogyan tekintettél a gólyabálokra?
Floca Larissa: A múlt években úgy tekintettem a gólyabálra, mint egy kihívásra, valamilyen módon egy „beavatásra” a licibe. Úgy éreztem, hogy nem vagy igazi licista, ha nem veszel részt rajta gólyaként, és nem égeted le magad egy kicsit a lici előtt.
G. B.: Mikor döntötted el, hogy részt veszel ezen a rendezvényen?
F. L.: Már tavaly eldöntöttem, hogy az idei bálon gólya szeretnék lenni.
G. B.: Mi volt az első benyomásod, amikor beléptél a gólyabál helyszínére?
F. L.: Mivel a helyszín a suli díszterme volt, nem lepődtem meg. Csak azt nem értettem, miért van fekete gumírozott valamivel beborítva a színpad, és a színpad előtti rész, ahol az asztalok voltak.
G. B.: Miből állt egy IX. osztályos diák számára a bál?
F. L.: Számunkra a gólyabál egy olyan rendezvény volt, ami rólunk és nekünk szólt. Ez volt az az alkalom, ahol megint rengeteget nevethettünk együtt, és jól érezhettük magunkat. Nem versenyként fogtuk fel, hanem inkább szórakozásként. Persze az is benne volt a pakliban, de nem az volt a fontos, hogy nyerjünk, hanem hogy jól érezzük magunkat.
G. B.: Milyen feladatokat kaptatok a XII-es szervezőktől?
F. L.: A bemutatkozásunkra egy táncot kellett összeállítani egy ’50-es évekbeli zeneszámra. Voltak kvízkérdések, amikre válaszolni kellett, energiaitalos dobozvárat kellett építeni egy szívószál segítségével, amit a szánkban tartottunk, CD-ket kellet dobni és elkapni egy pingpong-ütőn, és labdákat kellett szájjal átvinni egy dobozba úgy, hogy mindkét fél megdolgozzon vele. A kedvencem ezek közül a CD dobálós feladat volt.
G. B.: Számítottak a pároddal arra, hogy első helyezést értek el?
F. L.: Őszintén, nem számítottunk erre a bál előtt, nem nagyon izgatott minket, hogy most elsők leszünk-e vagy sem. Miután elkezdődtek a próbák és láttuk, hogy azért elég jól megy nekünk, volt bennünk egy olyan érzés, hogy elsők is lehetünk, de még mindig a szórakozás volt a cél.
G. B.: Hogyan érezted magad a rendezvény alatt?
F. L.: Nagyon jól éreztem magam. Igazán jól sikerült a tizenkettedikeseknek a bál megszervezése, és a téma is nagyon vagány volt, beleéltük magunkat.
G. B.: Szerveztél volna valamit másképpen?
F. L.: Nem szerveztem volna másképp semmit, csak a próbákat csináltam volna talán kicsit szivatósabbra.
Gergelyfi Beáta