Milyen hatásai vannak a Magyarországról Erdélybe érkező támogatásoknak a társadalmunkra? Mit nyernek ebből az erdélyi magyarok és milyen közép-hosszú távú következményekkel nem szokás számolni? Beszéljünk végre nyíltan és őszintén arról, hogy milyen jövőt szánt nekünk – együttműködve az erdélyi magyar politikusokkal – a 2010 óta regnáló Fidesz-kormány!

Vegyél részt ezen a nyilvános beszélgetésen,

vitatkozz szakértőinkkel,

és ismerd meg az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom javaslatait!

Itt az idő, hogy közösen beszélgessünk arról, milyen Erdélyben kívánunk élni!
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

a Projektközpont (Centrul de proiecte) rendezvényterme, Str. Vasile Alecsandri nr. 1

Február 9. (hétfő), 19 óra
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Meghívottak:

Toró Tibor politológus

Marton Attila, biológus

Kiss Anna, a Miközöd közéleti YouTube-csatorna alapító-főszerkesztője
Moderál: Valdman Kinga
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

De miről lesz szó pontosan?
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Az Orbán-kormányok alatt jelentősen növekedtek a határon túlra érkező támogatások. Ez önmagában akár üdvözlendő is lehetne, ha nem merülne fel néhány óriási „DE”! Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom 2025 végén részletes javaslatcsomagot fogalmazott meg a magyar–magyar viszony újragondolására vonatkozóan.

A teljes javaslatcsomagot ezen a linken olvashatod el:
https://tinyurl.com/mrxnmxje
Ebben részletesen is vizsgáltuk Erdély és a magyarországi támogatáspolitika viszonyát, konkrét problémákat is beazonosítva.
Ezek (röviden):

A támogatáspolitikai döntéshozatal Budapesten zajlik, számos esetben figyelmen kívül hagyva a valóságos erdélyi szükségleteket és társadalmi viszonyokat.

A Magyarországról érkező támogatások miatt a pénzosztók politikai elvárásokat fogalmaznak meg. Ezért az erdélyi magyar intézményhálózat is átpolitizálódott.

A támogatásokról szóló döntéseket nem szakmai szervezetek, hanem politikusok hozzák meg.

Mivel a támogatásokról több magyarországi politikai kör is dönt, Erdélyben kialakult egyfajta verseny a magyarországi politikusok kegyeiért. Az erdélyi elitek számára egyre fontosabb lett saját hűségük bizonyítása.

A pályázati rendszerrel rengeteg probléma van. Ezek közül néhány: a transzparencia hiánya, hisz a döntések nem nyilvánosak, vagy nehezen összesíthetők; nyílt pályázatok helyett túlnyomórészt egyedi döntések vannak; a pályázati anyagok szűkszavúak, általánosságok szintjén mozognak; a projektek utánkövetése gyakorlatilag teljességgel hiányzik; az elutasított egyedi pályázati kérelmekről nincs semmilyen nyilvános információ; a döntések indoklása hiányzik, ahogy a nyilvános pontozás is; a szakmai szempontok nem érvényesülnek, és nem ellenőrizhetők; a végeredmény homályos lobbitevékenység eredménye; a támogatásokat gyakran visszavonják, utólag módosítják stb.

A magyar kormány ilyen formában történő pénzosztása a magyarországi választóknak sem tetszik, és ezt a felmérések is bizonyítják: csak 52%-a viszonyul pozitívan a határon túli intézmények támogatásához.

A pénzosztások mögül teljesen hiányoznak a valós közpolitikai elképzelések. Nincs világos és hatékony stratégia.

A Magyarországról érkező támogatások egyszerre szolgáltatják ki az erdélyi magyarokat a magyarországi és az erdélyi magyar politikai osztályoknak. Ellehetetlenítik a sokszínű vélemények megjelenését, öncenzúrához és politikai igazodáshoz vezetnek.

Az erdélyi magyar civil szervezetek és kulturális intézmények tekintetében is kialakult egyfajta függőségi viszony, miközben ezekhez az intézményekhez érkezik a támogatások legkisebb része.

A Magyarországról érkező támogatások döntő többsége az egyébként is jobb helyzetben lévő intézményekhez és régiókhoz érkezik (elit iskolák, város- és régióközpontok, a politikai klientúrához tartozó vállalkozások stb.). Ez a jelenség kritikus módon növeli az amúgy is meglévő egyenlőtlenségeket a kevésbé fejlett régiókhoz képest.
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –

Kérdezz, vitatkozz, mondd el a véleményed!
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –
Mindenkit szeretettel várunk a nyilvános rendezvényünkre, amelyet egy kötetlen beszélgetés követ. Célunk, hogy tisztán lássuk az erdélyi magyarok jelenét, hiszen csak így fogalmazhatjuk meg, hogy milyen jövőbeli Erdélyben kívánunk élni!