Temesvár legjobb étterme megítélésem szerint ezidőtájt a Vinto borbár, mely egy olyan kereszteződésben működik, ahol mindkét utca visszakapta Monarchia-korabeli nevét: a Mercy utca illetve a Jenő herceg utca is. Érdekes lenne kikutatni, van-e egyáltalán még egy ilyen kereszteződés a tágan értelmezett Erdélyben.

A hely berendezése otthonos, barátságos. Magas, boltíves beltér, nyers téglafalak, rajtuk berámázott képek és borok esztétikus elrendezésben. A borosüvegek a világítótestek között is megjelennek. Jól kitalált dizájn, vendégmarasztaló, meghitt atmoszféra uralja az éttermet. Nyáron kis teraszt is üzemeltetnek, mely a két patinás sétálóutcára néz, s némi kilátást biztosít a város legszebb terére, a hajdani Losonczy térre is.

A konyha nemzetközi jellegű, gyakran változó, igényes étlappal. Mind a koncepció, mind a megvalósítás lényegesen túlmutat a helyi vendéglátás színvonalán, bárhol a világon megállná a helyét. Szépen tálalnak, magas minőségű alapanyagokat használnak (a kitűnő kacsa Magyarországról, az érlelt marha Uruguay-ból való, s ez az étlapon is olvasható) s persze jók az ízek és állagok. A rövid, átgondolt étlapon foie gras trió, hal- és marhatatár, humusz, kacsa, tonhal, marhabélszín, grillételek. Különlegességnek számít a bor-étel párosítás, melynek keretében egy pohár borhoz hozzá illő borkorcsolyát ajánlanak kedvező áron a zsíros kenyér-telemea-babkrém-tökmagolaj kombótól a rákos-pestós papardellen keresztül a szarvas-carpaccio-ig. Az ételek érkezésének szinkronizálásán lehetne még javítani, kétségkívül kemény próba elé állítottuk a konyhát, amikor legutóbbi látogatásunk alkalmával tíz fős családunk minden tagja szokás szerint mást rendelt.

Hadd emeljek ki néhány fogást az említett étteremlátogatás menüjéből. Kezdjem a döccenővel. A répás, avokádós vegán sushi rizs-domináns, állagra sem tökéletes sushi volt, gyömbér nélkül tálalva. Wasabit is hiába kértünk mellé, pedig benne találtunk valamicskét. Ez nem az ő műfajuk. A fekete szarvasgombás tengeri sügér tatár viszont kitűnő, szépen tálalt, jól ízesített, kézzel vagdalt tatár volt, valódi szarvasgombával, aromatizált adalék nélkül. A műfaj egyik remeke. Hasonlóan remek élmény volt a sous vide kacsamell francia rakott krumplival: kifogástalan hús, belül szép rosé, kívül pörzses, ropogós, tökéletes körettel, kellemes, mustármagos mártással. A vegyes tenger gyümölcsei tál két személynek kevéske, de finom. Serpenyős rák, vaslapon sült, ízletes polip és tintahalkarika, valamint kecskesajtos olajbogyós, konfitált paradicsomegyveleg. Köretet ehhez az ételhez tanácsos még kérni, mi serpenyős zöldségeket és spárgát kértünk, kifogástalan volt mindkettő. Nagyon jó volt a sous vide kacsacomb mentás kuszkusszal. Jó ízű, omlós hús, finom kuszkusz, ízletesek, jó állagúak a további köretelemek: pirított répahasáb, posírozott karalábé, meglepően jól sikerült hagymapüré, marinált retek. A hús színre inkább konfitáltnak tűnt, mint vákuum alatt kezeltnek, de ezt nem bántuk. A diótorta ízletes, a magyar Eszterházy tortára emlékeztető desszert volt, karamellmártással tálalva.

A kiszolgálás egyszerűen kifogástalan, megejtően kedves, figyelmes, szolgálatkész.

Lenyűgöző, párját ritkító, több mint 200 tételes borlapjuk van, mely a helyi borokra alapoz, de impozáns az olasz, francia és újvilági választék is. Mintegy harminc tételt pohárra is kimérnek, ami helyi viszonylatban ritka. Külön említést és elismerést érdemel, hogy a csodás borok mellett a legjobb kézműves sörök közül is tartanak néhányat. Mindezek után az sem meglepő, hogy só- és borsdaráló van az asztalon, valamint, hogy az asztalra kikérhető olívaolaj a nagyáruházakban nem kapható, kitűnő minőségű, eredetvédett szicíliai olaj.

A tízes lista második helyen a Caruso áll (Enrico Caruso utca 2.), azzal a megjegyzéssel, hogy nem az ár/érték arány és nem is a konyha stabilitása, hanem a kreativitás, az igényesség okán. A vendéget feketére festett nyerstégla falak fogadják, a bejárattal szemben megannyi fekete-fehér fotó Carusoról. Fekete székek, fekete padló, az asztalon fehér abrosz és élő virág. Nyáron kellemes, fekete deszkákból ácsolt fedett teraszt üzemeltetnek.

Igényes, átlag feletti olasz konyhát visznek, mely nem kevés ritka valamint presztízs- alapanyagot használva (bébikakas, fürj, wagyu-marha (!)) és kerülve a közhelyeket. Klasszikus pastajuk nincs (csak ravioli), pizza még úgy sem. Az étlapon találunk néhány nemzetközi illetve más mediterrán ország gasztronómiájából kisarjadt fogást is, de az olasz vonulat a meghatározó.

Ettem előételképpen kakaós foie gras-t. A kíméletesen hőkezelt alapanyag, színre, állagra, ízre egyaránt megnyerő volt, még akkor is, ha a májat nem erezték ki tökéletesen. Jól passzolt hozzá a chutney, eredeti ötlet a helyben készültnek tűnő pirított kakaós kalács. Dekoráció: erdeigyümölcs-mártás, szeder, kökény, zsidócseresznye, eper. Ezután kagylólevest kértem, mely paradicsomalapú, kissé kötelességszerű leves volt, benne élvezhető fekete kagyló, vongole és jó állagú lazac. Főételnek kedvenc tesztételemet rendeltem, rosé kacsamellet. Jó ízű, valóban roséra sütött húst kaptam, kifejező ízű pecsenyemártással, selymes, jól sikerült karfiolpürével, földimogyoróval, pirított céklaspirállal. A jó tartású vargányát sajnos kissé túlpirították, az ízképbe némi kesernye is keveredett, de ezzel együtt élvezetesnek mondható, kreatív tányér volt ez. A zárást a „Tarta Caruso” nevű desszert képezte, lényegében egy túrótorta átirat, könnyed, élményszerű túró, remek kekszmorzsa-talapzaton, szezonális sárgabarackmártással, esztétikus gyümölcsdekorációval (eper, szeder, áfonya, zsidócseresznye). Emlékezetes desszert volt. Társam bruschetta-variációkat, hamburgert valamint Operaszeletet kért ezek a fogások is ütötték a mércét. Az árak helyenként, főleg a desszertek esetében erősen megszaladtak, 30-35 lejért a magyar michelin csillagos helyeken már desszertcsodákat kaphatunk.

Átlag feletti 60-70 tételes, igényes borlapjuk van, mely helyi és nemzetközi borokat kínál, beleértve az újvilágot is. Néhány bort pohárra is kimérnek. A kiszolgálás kedves, udvarias.

A Béga parti Riviére étterem beltere tágas, hangulatos, otthonos. A terasz impozáns, a várost átszelő élővízcsatorna melletti éttermek kiülős részeiről szinte kivétel nélkül csodás kilátás nyílik a vízre és a vízparti fákra. A hely legfőbb erénye a stabil minőség.

Az étlapon szerepelnek hagyományos helyi fogások (görögnek mondott csirkecsorba, melyet a román konyha magához hasonított, marhacsorba), nemzetközi slágerek (Cézár-saláta, marha-steakek a T-Bone-tól a rostélyoson át a bélszínig, roston csirke- és pulykamell, sertésoldalas, az angol terminológiához szokottak kedvéért: spare ribs) és mediterrán, azon belül leginkább olasz ételek, pasta-k, pizzák, rizottók, halak és tenger gyümölcsei. Meglepő, hogy milyen széles sávon mozognak mind az ízek, mind az alapanyagok tekintetében, de ehhez képest minden fogás, beleértve a legérzékenyebbeket, a halakat s a tenger gyümölcseit, kicsattant a frissességtől.

Rendeltünk vegyes tengeri gyümölcstálat, vargányás pizzát, focaccia-t, a tenger gyümölcseiből készült levest, csoki-szuflét és csoki-lávát. Az elsőként említett fogás volt az étkezés fénypontja, miközben egyébként az összes többi is ütötte a mércét. A négyszemélyes tálon volt rántott rákfarok, lazacos szendvics, vaslapon sült polip, nori-köpenyben sült lazac (a nori a japán konyhában használatos, leginkább a maki sushi révén közismert szárított préselt algalap), tenger gyümölcsei saláta, párolt zöldbab, és vegyes saláta. Üde, friss volt a boullabaisse-t idéző leves, ízletes a vargányás pizza és a focaccia. Érdemes megemlíteni, hogy ez végre egy hely, ahol nemcsak tudják, hogy a csokiszuflé és -vulkán nem ugyanaz, hanem rá is teszik mindkettőt az étlapra s megfelelően készítik el őket korrekt alapanyagból.

A sörválaszték kommersz, a tömények között akad néhány kiemelkedő single malt skót whiskey, a borlap átlagosnak mondható.

A kiszolgálás kifogástalan, gyors, pontos, szakszerű és udvarias.

Temesvár első három éttermébe nyugodt lélekkel el lehet vinni bárkit. Nem eget rengetők ezek az éttermek, nem michelin-csillag közeliek, de tisztességes minőséget nyújtanak, remek kiszolgálás mellett, az első kettőben pedig a séf a kreativitását is megcsillogtatja.

Dorozsmai Endre

Forrás (és még több kép): https://dorozsmaiendre.blogspot.com/2018/12/temesvar-legjobb-ettermei-vinto-caruso.html