„Ez ami fájó, hogy tavaly 63 esküvőből tiszta katolikus, magyar csak 4 volt. 59 az vegyes. Ez tulajdonképpen vissza is tükrözi a jelenlegi helyzetet, hogy miért is állunk ott, ahol állunk. Ez az egyik magyarázata. És sajnos, ha belenézünk az elhunytak anyakönyvébe, akkor milyen nevek szerepelnek? A legtöbb magyar.”
„Ha már több elsőáldozó, bérmálkozó gyermekeik vannak, akkor részben meg van pecsételve a jövőnk, de éppen ezért próbálunk küzdeni ott, ahol lehet küzdeni… Például a jegyes oktatásnál, amikor próbálod a magyar félt rábírni arra, hogy magyarként azzal nem sértünk meg senkit, tiszteletben tartjuk a másikat, ha merünk megszólalni anyanyelvünkön. És a köszöntés, egy ima, meg az igeliturgiának a megosztása két nyelven, az nem károsít senkit sem. Ez a mi mindennapi küzdelmünk.”
Kapor János, plébános
Temesvár – Római Katolikus Plébánia, Gyárváros
Röviden a plébánia múltjáról és jelenéről
Temesvár legnagyobb külvárosa a Gyárváros, amely a település keleti részén alakult ki 1720-ban. E városrész római katolikus egyházközsége 1726-ban jött létre. Az első templom Szűz Mária tiszteletére épült 1765-ben és azt 1906 óta görög katolikus templomként használják. A plébánia a kezdetekben körülbelül 1500 hívő lelket számlált. A Bánságban a 18. században jelentős ütemű iparosodás indult, új gyárak létesültek Temesváron, így innen ered e városrész elnevezése is: Gyárváros. A 19. század második felében a kerület lakossága rohamosan gyarapodott római katolikusokkal is, amely szükségessé tette egy nagyobb méretű templom felépítését. A növekedési folyamatot látva az akkori apát-plébános, Vudy Antal hozta létre a Templom Építési Egyletet, 1886-ban. Az építkezéshez szükséges anyagi forrást az alapítvány világi elnökének, Temesvár polgármesterének, Telbisz Károlynak a vezetésével gyűjtötték éveken keresztül. A templom építéséhez végül 1896-ban, a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójának évében fogtak hozzá, ezért kapta a Milleniumi templom elnevezést. Terveit Ybl Lajos János Mihály építész (magyar kir. várkapitány, a vaskoronarend lovagja), a Magyarországon híres Ybl Miklós műépítész családjának tagja készítette neoromán és neogótikus stílusban. A Milleniumi templom lett Temesvár legnagyobb temploma, amelynek felszentelésére 1901. október második vasárnapján került sor Boldogságos Szűz Mária, a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére. Az akkoriban 12000 lelket számláló egyházközség ünnepén Telbisz Károly Temesvár szabad királyi város polgármestere eképpen fogalmazott beszédében: „Ez a legnagyobb mű, melyet Temesvár városa valaha alkotott.” Dessewffy Sándor csanádi püspök a templom felszentelésekor a következőket mondotta: „Hirdesse egyúttal e templom a késő utódok előtt Temesvár Szabad Királyi Város hazafias érzületét, amelynek lelkesedése azt a Magyar Haza ezeréves fennállása emlékére emelte.”
A templom felszentelését követően döntötték el a városatyák, hogy a templom gondját a továbbiakban kegyurakként viselik. Ezért az épület a város nevén szerepelt, sosem került az egyház tulajdonába. Az 1920. évi impériumváltáskor a Magyarországtól Romániához csatolt területeken minden köztulajdonban lévő ingatlan a román állam birtokába került át. Ez okozta azt a különös helyzetet, hogy a telekkönyvi bejegyzés alapján napjainkban sem a Római Katolikus Egyház, hanem Temesvár önkormányzata az épület tulajdonosa.
A Milleniumi templom
A közel 3000 férőhelyes, 71 méter hosszúságú templom ma is rendkívül impozáns. Restaurálásának munkálatait 2012-ben a Magyar Kormánynak köszönhetően kezdhették meg, amelynek első ütemében a tetőszerkezet felújítását végezték el. Tornyai 65 méter magasak, a főoltárnál Szent István és Szent László szobrai láthatóak, az oltárképen (és a mellékoltárok képein) a Magyarok védőasszonyaként ábrázolja a Szűz Anyát a kisded Jézussal Vastagh György budapesti festőművész munkája. Gyönyörű a templom szecessziós motívumokkal díszített belső festése is. A nagy templomablakok ólomberakásos vitrálok, melyeken szentek képei jelennek meg. A templom orgonáját a neves temesvári orgonamester, Wegenstein Károly Lipót építette. A 2013-évi búcsú ünnepén a templom előtti téren újra felállították a város legrégebbi köztéri szobrát, amely már 1722-ben is állott és a Bánság védőszentjét, Nepomuki Szent Jánost ábrázolja barokk stílusban.
„Vastagh szép oltárképén, melyet a Temesvár Gyárvárosában épült új templom részére készített, szintén Magyarország védasszonyát festette még. Szent István koronája a fején, jobbjában a jogar, balján ül a kis Jézus, kezében az ország keresztes almájával. Felhők közt lebeg Magyarország patrónája, nyugodtan, szelíden. A felhők közt kis szárnyas angyalok, kedves, ártatlan arccal. Egyik az ország címerét emeli. A képnek művészi becsén kívül nagy érdeme, hogy vallásos vonatkozása mellett, a szemlélőt a hazára is emlékezteti.” (Vasárnapi Újság 1901. május 26.)
Napjainkban a gyárvárosi plébánia magyar ajkú híveinek létszáma évről-évre, folyamatosan csökken, összességében jelenleg 850 magyar és 600 román ajkú hívő tartozik az egyházközséghez. Manapság vasárnapokon nagyobb létszámban jelennek meg a román hívek a Milleniumi templomi szentmiséken. Az ünnepi istentiszteleteken még érzékelhető a magyar közösség ereje, a Gyárvárosban ezek az alkalmak fogják össze a magyarokat.
A magyar múlt abban a pillanatban szemünkbe tűnik, amint a templomba belépünk. Amikor végigjárjuk a keresztutat és megnézzük a díszített színes üvegablakokat, magyar feliratokat olvashatunk és magyar nemzeti jelképeket látunk.
Szintén a magyar világra emlékeztetnek a plébánián őrzött, a 19. században Temesváron működött egyletek zászlói is, közöttük a Temesvári Ruhakészítők 1895-ben a magyar Szent Koronával díszített zászlaja, amelynek restaurálására a Nemzetstratégiai Kutatóintézet segítségével készül a plébánia.
A plébániához tartozó lelkipásztori helyek, fíliák
A plébániához jelenleg közel 850 magyar ajkú hívő tartozik, akiknek létszámába az egyházközség lelkipásztori helységeinek római katolikus hívei is beleértendőek. A plébániához a győrödi Kisboldogasszony templom, Újmosnica, Magyarmedves templomai, valamint Kardostelek és Krizsántelep római katolikus imaházai tartoznak. A fíliákban főként magyar nyelven folynak az istentiszteletek. Győrödön, Újmosnicán és Magyarmedvesen a szentmisék java része napjainkban is magyarul szól.
Jelenleg Győrödön havonta kétszer, minden második vasárnap reggel 8 órától kezdődik a magyar mise. Újmosnicán minden hónap első vasárnapján, délután 14.30-kor, Magyarmedvesen pedig 16.00 órától tartanak magyarul szentmisét. A hónap második vasárnapján, Kardostelepen 14.30-tól, Krizsántelepen pedig 15.30-tól lehetséges magyar istentiszteleten részt venni.
Napjainkban az újmosnicai fília különlegessége, hogy a római katolikus szentmisék a helyi református templomban kerülnek bemutatásra. Ez a gyakorlat a közeljövőben várhatóan változik, mivel a református templom szomszédságában az Újmosnicai Római-Katolikus Templom építkezése folyik. Az új templomot a Csanádi püspökség első püspökének, Szent Gellértnek tiszteletére tervezik majd felszentelni, bízva az újmosnicai római katolikus magyar közösség megmaradásában és főképpen gyarapodásában.
Magyar nyelvű lelkipásztorkodás a plébánián
Magyar nyelvű szentmisék rendje
Milleniumi templom (Piata Romanilor 2.)
Vasárnap 11.30
Hétfő*
8.00
17.00 – téli időszakban
18.00 – tavaszi időszakban (március, április)
19.00 – nyári időszakban
Kedd*
8.00
17.00 – téli időszakban
18.00 – tavaszi időszakban (március, április)
19.00 – nyári időszakban
Szerda*
8.00
17.00 – téli időszakban
18.00 – tavaszi időszakban (március, április)
19.00 – nyári időszakban
Csütörtök*
8.00
17.00 – téli időszakban
18.00 – tavaszi időszakban (március, április)
19.00 – nyári időszakban
Péntek*
8.00
17.00 – téli időszakban
18.00 – tavaszi időszakban (március, április)
19.00 – nyári időszakban
Szombat*
8.00
17.00 – téli időszakban
18.00 – tavaszi időszakban (március, április)
19.00 – nyári időszakban
*Hétköznapokon a magyar nyelvű szentmisék ideje hetente változik, mivel ezeken a napokon az istentiszteletek a hívek kérése szerint (halottak lelki üdvéért, jó szándékért végzett mise) magyar vagy román nyelven történhetnek.
Magyar nyelvű tevékenységek
Napjainkban a plébániatemplom előszeretettel ad otthont különféle kulturális rendezvényeknek, magyar kulturális szempontból kiemelkedő eseményeknek. Az elmúlt években például a magyar koronázási jelvények másolatait is a Milleniumi templomban fogadták.
Mióta megszűnt a magyar tagozat a gyárvárosi egykori 1-es iskolában, a plébánián elsőáldozásra és bérmálkozásra felkészülő gyermekek és fiatalok létszáma jelentős mértékben lecsökkent. A magyar nyelvű felkészítő hittanórákat általában szombati napokon tartják, és azokon román vagy német iskolában tanuló magyar gyermekek is részt vesznek. Kapor János plébános minden nehézség ellenére fontosnak tartja, hogy létező – akár csak 2-3 magyar gyermeket érintő – igény esetén magyar nyelven tartsa meg a felkészítő hitoktatást. Ennek ismeretében aggasztó, hogy a plébánián az idén nem kezdődött magyar nyelvű hitoktatás. Az utóbbi évek tapasztalata szerint egyre több a román ajkú és egyre kevesebb a magyar elsőáldozó gyermek és bérmálkozó fiatal.
A plébánia élén
Kapor János plébánost 1989-ben szentelték pappá. Éppen azokban az években kezdte meg szolgálatát a Józsefvárosi Plébánián, amikor az országban bevezették az iskolai hitoktatás lehetőségét. Ennek köszönhetően nyolc éven át a Bartók Béla Elméleti Líceumban oktatott hittant. 1997-től kinevezték a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatójának, majd 2000-től az Arad megyei Majláthfalva plébánosa lett. A 2008. évtől a Gyárvárosi Egyházközség plébánosa, melynek plébániatemplomát a legmagyarabbnak tartják Temesváron. A magyar kultúra és történelem gazdagságának tudatában végzi alázatos szolgálatát, mellyel a magyar közösséget igyekszik erősíteni. Lelkipásztori tevékenységének fő gondolata II. János Pál pápa mottója: Totus Tuus – Egészen a Tied.
Elérhetőségek:
Cím: Római Katolikus Plébániahivatal Temesvár II. – Gyárváros, Piata Romanilor 2.
Telefonszám: 0040-256-435-815
E-mail cím: parohiafabric@g.mail.com
Honlap: www.ro.biserica-millennium.ro
Plébános: Kapor János
Segédlelkész: Vancsa Csaba
Hivatali szolgálat a plébánia irodában:
Hétfő: Szünnap
Kedd: 15.00-18.00
Szerda: 10.00-13.00
Csütörtök: 10.00-13.00
Péntek: 10.00-13.00
Készítette: Domokos Anikó Emese