Bandi András Zsolt színművész a Csiky Gergely Állami Magyar Színház tagja nemrég a bánsági szórványban betöltött közéleti munkásságáért, valamint a temesvári és erdélyi színpadokon eljátszott jelentős szerepekért Kovács György-díjat kapott. Korábban többször kapta meg a színház évadának legjobb színésze elismerést. Évekig volt műsorvezető a Román Televízió magyar adásában, és néhány filmben is feltűnt a vásznon.
Hogyan döntöd el, hogy kiben bízol?
Elsősorban az illető cselekedetei alapján. Hogyan viszonyul bizonyos helyzetekhez, mennyire egyezik a verbalitása a tetteivel. Sajnos sok esetben nincs összhang a kettő között. Fennállhat az a veszély, amit a papokról szoktak mondogatni, hogy bort iszik és vizet prédikál. Másodsorban sokat segít az emberek megítélésében az intuíció.
Mi a legérthetetlenebb számodra a világon?
Az emberi hitványság. Miért kell tetű legyen egy ember? Például lehetne jó is. Persze nehezebb a jó utat választani. Néha nem is tudjuk, melyik a jó út. De hogy hitvány legyen valaki, és úgy működjön, ráadásul ez neki jó legyen, az számomra a titok.
Mi a legnagyobb ajándék számodra?
Az egészség.
Hogyan szeretnél megöregedni?
Harmóniában önmagammal. Segítsen a Fennvaló, hogy legyek annyira bölcs, hogy megértsem a koromat, és fizikai, illetve szellemi állapotomat megtarthassam. Úgy tudjak megöregedni, hogy számomra se és a környezetem számára se váljak teherré.
Ha nem színész lennél, akkor mivel foglalkoznál?
A színi előtt több elképzelésem is volt. Eleinte a papi hivatás érdekelt, viszont arra nem voltam eléggé felkészülve. Gyenge alanynak találtam önmagamat egy ilyen hivatáshoz. Nem voltam elég tiszta és lélekben erős. Más ötleteim is voltak: biztosítási ügynök vagy arany-gyémánt bányász Dél-Afrikában. Afrika, elég izgalmasnak tűnt, már ki is néztük, hogyan lehet Pestről Dél-Afrikába repülni. A romániai hőmérséklethez viszonyítva az ottani klíma éppen megfelelő volt. Akkoriban jól lehetett dél-afrikai bányászként keresni. Nem tudom, ma ez már hogy van. Változnak az idők. De bejutottam a színire, úgyhogy annyi lett a gyémántoknak.
Féltél, hogy beskatulyáznak egy szerep, egy előadás után?
Soha nem féltem. Bár ez a szakmai veszély fennáll minden színésznél. Szerencsém volt, mert eddig színes palettát játszhattam el. Minek köszönthettem? Nem tudom. Talán a személyiségem sokszínűségének. Mondjuk a karrierem során többször alakítottam rendőr figurákat. Pár évvel ezelőtt mondtam is viccesen az egyik rendezőnek, hogy húszon valahány rendőr szerepen vagyok túl, úgyhogy a világirodalomban nincs már olyan rendőr, akit ne játszottam volna színpadon. Külön írni kell nekem egyet.