A Magyar kultúra napja alkalmából mutatták be Szegeden a Székely László, a városépítő címmel nemrég megjelent, temesvári kötetet. A Magyar Művészeti Akadémia Szegedi regionális Munkacsoportjának rendezvényén az érdeklődők választ kaphattak arra a kérdésre, hogy miért is olyan szép Temesvár és milyen szerepe van ebben a város egykori főépítészének.
-Szeged újjáépítéséhez az árvíz kellett, Temesváréhoz meg Székely László – így vezette fel a könyvbemutatóhoz kapcsolódó gondolatait Rantal János szegedi építész, a szervezők által felkért szakmai hozzászóló a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Művészeti Szakbizottsága és a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Munkacsoportja ünnepi rendezvényén. A szegedi építész, Rantal János, a temesvári kolléga munkájának jelentőségét hasonlította a szegedi árvízhez, mivel Temesvár arculatának a múlt század eleji átalakításhoz Székely László kellett, különben ma is egy szétdarabolódott, és különösebb jelleg nélküli város lenne.
Ezt erősítette meg a könyvbemutató is. A kiemelkedő építészeti életművével a decemberben Magyar Örökség díjjal kitüntetett szerző, Szekernyés János temesvári művészeti író, helytörténész és Szász Enikő, a Székely László, a városépítő című emlékalbum kiadója jóvoltából ismerkedhetett meg a szegedi közönség.
Szekernyés János elmondta: Európának és a Monarchiának egy szerencsés időszakában kapott lehetőséget Székely László a város akkori polgármesterétől, Telbisz Károlytól, hogy részese legyen a mai városközpont területének beépülésében és megújításában. A századfordulón ugyanis lebontották az ottani erődítményrendszer legnagyobb részét és sugárutakkal kötötték össze a belvárost a külvárosokkal. Ebben a nagy építkezési időszakban kapta meg mindössze 26 évesen főépítészi megbízását, és több mint 80 épülettel járult hozzá a város építészeti arculatának átalakulásához. Bérpalotákat, ipari létesítményeket, oktatási intézményeket és magánházakat egyaránt tervezett.
Szász Enikő hozzátette: a Ceaușescu-érában az építész neve teljesen feledésbe merült, mint ahogy sok más dolog is, ami a Monarchiára emlékeztetett. Ő maga a 90-es évek közepén találkozott az építész nevével, és Szekernyés Jánossal együtt derítették fel a temesvári épületeket, amelyeket Székely tervezett. Végül 2002-ben a Szász Enikő vezette Temesvári Magyar Nőszövetség kiadott egy albumot a feltárt építészeti emlékek fotóival. A Székely László, a városépítő címmel megjelent mostani kötet, ennek az albumnak a bővített, módosított kiadása. A folytatás sem kizárt, hiszen a 82 épület mellett még van legalább öt olyan, amelyről ugyan gyanítják, hogy Székely László tervezte, de ezt alátámasztani egyelőre nem tudják. Szász Enikő kiemelte, hogy Székely főművének a Kegyesrendi Főgimnázium épületét tekintik, itt egy emléktáblát is elhelyeztek az évtiezedekre elfelejtett építésznek. A táblán látható a bronz képmást a szegedi szobrász, Kligl Sándor készítette el, akiről kiderült, hogy Székelynek szegről-végre rokona, ezért pénzt sem fogadott el a munkáért. Hozzátette: Székely László tervezte 1930-ban a temesvári Magyar Házat is, amely a Trianon utáni időben a temesvári magyarság egyik legnagyszerűbb vállalása volt. Mivel a válság idején ekkor már nem igazán jutott pénz az építkezésekre, az épület költségeit téglajegyekből és közadakozásból teremtették elő, a terveket Székely László is díjazás nélkül készítette el.
A könyvbemutatón a kötet szerkesztője, Szász Enikő néhány fotót is mutatott az albumból, melyek egyértelműen igazolták, hogy Temesvár mai építészeti megjelenése Székely László munkájának köszönhető. A fotókról azt is elárulta, hogy javarészt retusáltak, kozmetikázottak, mivel a valóságban sokkal rosszabb állapotban vannak ezek az épületek. Az évtizedeken át méltatlanul elfeledett építésznek azonban nem lehetett úgy emléket állítani, hogy a mai, leromlott állapotukat őrizzék meg az albumban, ezért vállalták fel a jobbító szándékú utómunkákat.
Az est házigazdái köszönetet mondanak a rendezvényen szakmai hozzászólóként közreműködő Rantal János, szegedi építésznek, valamint Aranyi Sándor szegedi képzőművésznek a program előkészítéséért és a lebonyolításban nyújtott segítő közreműködésért.
Varga Márta
Fotók: Aranyi Sándor
