A karácsonyi készülődés utolsó pillanataiban arra kértük Gazda Istvánt, az épülő Új Ezredév Református Központ lelkipásztorát, hogy szakítson ránk néhány percet és meséljen személyes történetéről, a Temesváron eltöltött lelkészi szolgálat éveiről. Beszélgetésünk során az is kiderült, hogy a temesvári magyarság egybegyűjtésére hivatott Új Ezredév Református Központ építése váratlan és korábban soha nem látott pozitív fordulóponthoz érkezett.
Kérem mutatkozzon be az olvasóknak!
Gazda Istvánnak hívnak, református lelkipásztor vagyok. Immár több, mint 18 éve szolgálok Temesváron. Családos vagyok, feleségem Újmosnica református lelkipásztora. Egy fiunk született, ő már félig felnőtt, Marosvásárhelyen harmadéves orvostanhallgató. 1991-ben végeztem a teológián, aztán Moldvában szórványlelkész voltam két évig, majd Székelytamásfalván, egy háromszéki kis közösségben szolgáltam öt évig. Ezt követően érkeztem Temesvárra konkrétan azzal a feladattal, hogy itt egy új gyülekezetet létesítsek, illetve vezessem le az Új Ezredév Református Központ felépítését, hiszen világossá vált, hogy a központ nem épülhet meg az akkori lelkipásztor vezetésével. Ezért jött a felkérés Tőkés László püspök úrtól, akivel kapcsolatban álltam családomon keresztül, hiszen Árpád öcsém mellette volt 1989 decemberében egyetemistaként és az utolsó temesvári napig kitartott vele a nehézségekben – 1999 márciusában alakult meg jogilag is az egyházközség, amely aztán felvállalta a templomközpont építésének a munkáját.
Fiatal konfirmálókkal az Új Ezredév Református Gyülekezetben
Mi vált valóra eddig a tervekből? Vannak biztató kilátások a jövőre nézve?
1999. november 3-án megtörtént az első kapavágás, azt megelőzően csak előkészületek folytak. Onnantól kezdődően egészen 2014-ig, tíz évig gyakorlatilag „nagyböjtöt” tartottunk és csak araszolgattunk, kínlódtunk, eredményei nem voltak a próbálkozásoknak, visszautasításokkal szembesültünk folyamatosan. Az első lényegesebb áttörés gyakorlatilag 2013-ban történt, mikor megtudtuk, hogy egy európai uniós pályázaton nyertünk. Ennek köszönhetően épült fel 2013. októberétől az épületrész, ami most is látható.
Aztán újabb két, építkezés szempontjából eseménytelen esztendőt követően most csőstől jön a jó hír, hiszen két hatalmas változás is elkövetkezik az építési munkálatokban. Ugyanis a Szórvány Alapítvány munkaközösségének köszönhetően 500 000 eurót nyertünk egy újabb európai uniós román-szerb turisztikai pályázaton a kamarakoncertnek teret adó épületrészünk felépítésére. Ezen túlmenően pedig Magyarország Kormánya fog bennünket támogatni 1 milliárd forintos összeggel, ami számításaink szerint a teljes egyházi komplexum felépítésére elegendő lesz! Dr. Földvári Attila építőmérnöknek szintén köszönetet kell mondanunk azért, hogy az egész építkezés egyáltalán lefolyhatott, mivel teljes energiáját a központtal kapcsolatos munkálatokra fordította.
Az Új Ezredév Református Központ jelenlegi állapotában
Milyen vízió kapcsolódik az Új Ezredév Református Központ tervéhez? Mi lesz a küldetése a Makovecz Imre által megálmodott építészeti remekműnek?
Én mindig hangsúlyozom, hogy nem az én gyülekezetemnek van szüksége erre a központra, mert messze meghaladja a szükségleteinket. Mi csupán vállalkoztunk arra, hogy levezetjük, adminisztráljuk az építkezést és utána is mi működtetjük.
Ez óriási elégtétel, hiszen ennek a kicsi gyülekezetnek nagy erőfeszítések árán sikerült tartania, főként anyagilag, az építkezés ritmusát. Tervek, újabb és újabb, előreláthatatlan költségek, számlák, néha úgy éreztem, végképp elakadok, elakadunk. De Isten velünk volt.
Egy olyan hatalmas épületkomplexum fog felépülni, amelyet felelősséggel kell kezelnünk és be is kell laknunk. Ebben a helyi magyar közösségekre, a közösségi vezetőkre is számítok. Hiszen akármennyire is szép az épületünk, az esztétikai látványosságon túl ki is kell használni. A helyi magyarság számára egy várat, egy otthont képzeltünk el, ahol a templom ugyan református lesz, viszont az épületegyüttes a teljes magyarság céljait hivatott szolgálni!
A hatalmas építkezési munkálatok megkedzése mellett milyen célokat tűznek ki a jövő évre?
A már felépített épületünk alagsorában nagyon hamar ki szeretnénk alakítani egy magyar klubot. Ez a találkozások helyszíne lesz, ahol részben programszerű, rendszeres eseményeket fogunk szervezni, másrészt: jöhet bármi, amire igénye van a magyar közösségnek, és a keresztény életformába belefér. Retroestek, közös szurkolás egy fontos meccs alkalmából, közvetlenebb hangulatú beszélgetések jeles temesvári és máshonnan érkezett meghívottakkal. A népi vonalat is jó volna elindítani, a feleségem népdaltanításról álmodik, ha van erre egyáltalán igény. Erre a tervre, vagyis a tér kialakítására már tavaly pályáztunk és nyertünk.
Másrészt kiemelt projektünk, hogy a konferenciaépület alagsorát átadjuk egy olyan vállalkozónak, aki vállalja, hogy magyar vendéglőt fog működtetni. Temesváron több, mint kétszer annyian vagyunk, mint a szerb társaink, mégis párhuzamosan több szerb vendéglő működik, magyar pedig jelenleg egy sem.
A közösségünkre váró pozitív fordulatokat egyúttal Isten ajándékának tekintjük a karácsonyi készülődés közepette. Ez a munka mostantól fogva már nem szélmalomharc többé!
Dani Bence, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa