Töltődik…

Online kulturális szemle

Share

sz0529

A képen: nógrádi táj Karancsalján (b.), Holczinger Szandra színművésznő felolvasása a MOTTO projektben (k.), csoportkép Kisoroszról, Kürtössy Péter gyűjtéséből (j.)

Mikszáth 110

Idén 110 éve annak, hogy Mikszáth Kálmán elhunyt Budapesten. A Nógrád megyében, Szklabonyán (ma Szlovákia) született író, újságíró, politikus művei közül sokak számára a Tót atyafiak (1880) és a Jó palócok (1881) c. novelláskötetek lehetnek a legismertebbek, hiszen ezek az írások Magyarországon az iskolai tananyag részét képezik, de az erdélyi magyar irodalom-curriculumban is megjelenik Mikszáth, a 7. és 11. osztályban. Ön mennyire ismeri Mikszáth életét és munkásságát? Tesztelje tudást a WMN magazin új Mikszáth-kvízével!

A kvíz itt érhető el.

MOTTO Művészek az Otthoni Oktatásért

Erdélyben közeledik az érettségire való felkészülés véghajrája. A végzős diákok egy utolsó, nagy lélegzetvétellel felfrissíthetik és rendszerezhetik ismereteiket a következő hetekben. A MOTTO – Művészek az Otthoni Oktatásért oldalt különösen, de nem kizárólag az ő figyelmükbe ajánljuk.

És hogy mi a MOTTO? A projektgazdák (ön)meghatározása szerint:

„Járványhelyzetben a színészek nem csinálhatnak színházat, hiszen a színházak bezártak. A diákok nem járhatnak iskolába ugyanezen okból, viszont online-oktatásban részesülnek. Úgy gondoljuk, segítség egy irodalomtanárnak, ha a kötelező olvasmányok részletei, vagy órán feldolgozandó irodalmi szövegek, egy színész interpretálásában jutnak el a diákokhoz.

Ez online-térben egyszerű, és lehet úgy figyelemfelkeltő, hogy utána a diákok elolvassák a teljes műveket. Ez a valódi célunk. Az is fontos, hogy ez itt és most történik, egy olyan helyzetben, amelyben különösen fontos a szolidaritás, az egymásra figyelés, az összefogás. A MOTTO-n látható-hallható művek listáját szaktanárok állították össze.”

És ha már „a legnagyobb palóc” halálának 110. évfordulóját említettük, szeretnénk utalni a MOTTO tartalmi gazdagságára: csak Mikszáthhoz kapcsolódóan 12 videót találhatunk a portálon. Az érdeklődőknek jó böngészést, az érettségizőknek sikeres és eredményes felkészülést kívánunk!

Hempörög, mint Jankó kakasa folklórkincsek az észak-bánsági Kisoroszból

Temesvári hónapjaim alatt többször, több helyen is említést tettem a régió ö-ző nyelvjárásairól (pl. itt és itt), így amikor a Petőfiprogram.hu oldalt böngészve belebotlottam a Hempörög, mint Jankó kakasa c. írásba, rögtön felfigyeltem, hogy ez a cikk számomra és a Temesváros olvasói számára is érdekes lehet. Az ösztöneim nem csaltak: a szerző, Kürtössy Péter néprajzkutató, a Temesvártól mintegy 70, Zsombolyától mintegy 23 km-re található Kisorosz (Torontáloroszi/Руско Село) település szólásaiból gyűjtött egy csokorra valót. Nyelvi folklórkincseink megmentése az utókornak, eredetük feltárása és adatolása olyan értékőrző feladat, amely nemcsak egy régi világ mindennapjainak alaposabb megértéséhez járul hozzá, hanem a gyűjtött adatok visszaforgathatók a nemzetiségi oktatásba is. Kürtössy Péter írásából idézünk.

Hempörög, mint Jankó kakasa

Valamikor az 1960–70-es években történt, hogy Barna János kisoroszi lakos pálinkát főzött udvarán. Mikor nem figyelt oda, kakasa bele-belekortyolt a lecsöpögő nedűbe, amitől úgy berúgott, hogy az udvar közepén fetrengett. Azóta mondják Kisoroszon a részegségében tántorgó és eleső emberre, hogy hempörög, mint Jankó kakasa.

Adatközlő: Lackó Csaba, Kisorosz

Gyűjtés helye: Kisorosz (Torontál megye)

Gyűjtés ideje: 2019. december 17.

Megtalálta, mint Piri Péter felesége hangját

Piri Péter és Tera gyakran összevesztek, mert Péter sokszor nézett a pohár fenekére. Ezek után bizony négy-öt napig sem szólt hozzá a felesége. Az egyik ilyen alkalommal Péter már nem bírta a hallgatást, ezért világos nappal lámpát gyújtott a szobában, és bőszen keresni kezdett. Kipakolta a szekrényt és még az ágy alá is bebújt. Tera egy idő után nem bírta tovább és megkérdezte tőle:

– Mi a fenét keresel?

– Hát a hangodat! Hogy szólalj meg már egyszer! – felelte Péter.

Gyűjtés ideje: 2020. április 4.

Gyűjtés helye: Kisorosz (Torontál megye)

Adatközlő: Tomas Annamária, Kisorosz

Híg, mint az öreg Kothencz tökfőzeléke

Apai nagyapám húga, Kéri Erzsébet 1910-13 körül született Kisoroszon, és a tóbai Német Sándorhoz ment feleségül. A Kisoroszra költöző Sándort ragadványnevén azonban mindenki leginkább csak Kothencz Sándor néven ismerte. Igencsak viccelődős, minden hájjal megkent ember volt. Mivel szerette a bort, néha eljárt a falusi kocsmákba is.

Történt egyszer, hogy egy vasárnap felesége tökfőzeléket készített ebédre, mellé egy-egy szelet hússal. Bizony Kothencz sógor úgy elborozgatott a cimborákkal, hogy még vacsorára se ért haza. Az asszony így a gyerekek és maga közt elosztotta részét, és megették. Utána elmosogatott, és a szokásos módon, a sparhelt szélén hagyta a mosogatóvizet, hogy majd másnap reggel beöntik a disznónak a moslékot.

Ő a gyerekekkel már aludt, mikor megjött a férje. Reggel a mámoros férj hízelegve odaállt a felesége elé és mivel ludasnak érezte magát a vasárnapi kocsmázás miatt, így szólt hozzá: – Hékám, nagyon finom volt a tökfőzelék, csak kicsit híg volt a leve. Megette ittas állapotban a moslékot.

Azután terjedt el – több változatban is – a szólás a faluban, ha valakinél hígabbra sikerült az étel, hogy: Híg, mint az öreg Kothencz tökfőzeléke! Hígra sikerült, mint az öreg Kothencz tökfőzeléke! Finom, csak híg, mint az öreg Kothencz tökfőzeléke!

Gyűjtés ideje: 2020. április 20.

Gyűjtés helye: Kisorosz (Torontál megye)

Lejegyezte: Orosz szül. Kéri Zsófia, Kisorosz

Kürtössy Péter írását olvasva elgondolkodtam, hogy vajon milyen hasonló adatok, gyűjtések állhatnak rendelkezésre a Bánság romániai oldaláról. A zsombolyaiak, ótelekiek, végváriak és a többi környező település lakói biztosan tudnának még mesélni a régi világ anekdotáiról…

Juhász Gergely
Petőfi-ösztöndíjas