Töltődik…

Misto: Igényes új olasz hely Temesvár belvárosában

Share

endre

Ha az emberiségnek marad még annyi ideje, hogy korunkat kultúrtörténészek is értékeljék, előbb vagy utóbb valaki papírra fogja vetni: az ezredfordulós évek meghatározó értéke a hatékonyság volt. Az a hatékonyság, melynek jelentőségét aligha lehet túlbecsülni. És aminek vitathatatlan hiányossága, hogy sem a szép, sem az igaz, sem pedig a jó nem hatékony – ellentétben a csúnyával, az igaztalannal és a rosszal, amelyek ráadásul nyereséggel is kecsegtetnek a mindennapi életben” – írta Alkonyi László bő másfél évtizede, 2000-ben, a Borbarát őszi számának előszavában.

S mennyire igaza volt.

A hatékonyságmániás profitközpontúság az, aminek köszönhető a társadalmi problémák sora, a kereskedelmi televíziók lefele nivellásából eredő közbutulástól, a közerkölcs romlásán át az elszegényedésig.

Egy okkal több, hogy tiszteljük azokat, akik saját profitszempontjaikat háttérbe tolva értéket mutatnak fel. Középszerű alapanyagból középszerű ételeket adni dohányfüstös étteremben, a igénytelen átlagot kiszolgálni: ez az, ami leginkább profittal kecsegtet manapság. Minőségi alapanyagokat használni, amikor egy szűk kisebbség képes csak azt értékelni, s annak csak egy része hajlandó megfizetni is azt, a közönséget nevelve kíméletesen, kreatívan elkészíteni az ételeket nagyon is értékelendő dolog ma, amikor tömegek isszák a félédes vörös lőrét, netán még kólát is öntenek bele, eszik átsütve a bélszínt, tonhalat vagy lazacot, azt hiszik a roppanós zöldségről, hogy nyers, miközben túlfőve esznek szinte mindent.

Ilyen étterem Temesváron a mediterrán ízekre alapozó Misto a Savoyai Jenőről elnevezett utcában. Igényes, elegánsan lezser, hangulatos, otthonos a beltér, igényes az étlap, az alapanyagok és a konyha.

misto1

misto2

 

A hely megalapításától tilos a dohányzás, ami persze természetesnek tűnhet, de sajnos mifelénk messze nem az, hála Istennek, mire e méltatásnak beillő kritika megjelenik, ez már vélhetően nem lesz probléma – abban az esetben legalábbis, ha a jogalkalmazó szervek komolyan veszik a vendéglátóipari egységekre vonatkozó dohányzási tilalmat.

Elég rápillantani a hely facebook-oldalára ahhoz, hogy lássuk, itt nem törődnek az elmúlt fél évszázadban meggyökeresedett kulináris sémákkal, a képekről is átjön, hogy üde, friss, fantáziadús konyhát visznek és szépen tálalnak. Az olasz konyha klasszikusai dominálnak az étlapon, rizottók pasta-k – értékeltük, hogy a penne, spagetti, papardelle mellett van ravioli is, amit, ha helyben készítenek – aminek itt jó esélye van – akkor sokkal nagyobb kihívást jelent a konyha számára az előbbieknél. Emellett tartanak klasszikus pubos ételeket, hamburgert, tortilla-t, angus steakeket és népszerű nemzetközi salátákat.

Rendeltünk töklevest, ami a napi menühöz tartozott, spárgás lazacot, hamburgert zöldségchipsszel, sült krumplival, panna cottat valamint canollot, ezt a szicíliai izgalmas és Budapesten legalábbis egyre népszerűbb desszertet.

A leves korrekt volt,

misto3

a lazacot kíméletesen készítették el, kis pörzs nem ártott volna, de így is messze átlag feletti volt, a spárgát nem főzték túl, a fogást összességében élvezetesnek találtuk.

misto4

A hamburger is kifejezetten jó választásnak bizonyult, a legjobbak közé tartozott, amit a tágan értelmezett Erdélyben ettem.

misto5

Dorozsmai Endre gasztronómiai beszámolója az alábbi linkre kattintva tovább olvasható:

http://dorozsmaiendre.blogspot.ro/2016/03/misto-igenyes-uj-olasz-hely-temesvar.html