2023
Temesvár Európa egyik kulturális fővárosa lesz.
2023
1989. december 15.
A Tőkés László vezette magyar református gyülekezet gyertyás tiltakozása sorsfordító tetté változik: ledől a hallgatás fala, kipattan a kommunista diktatúrát megdöntő forradalom szikrája.
1989. december 15.
1956
A temesvári diákság támogatja a magyar forradalmat. 1957-ben megkezdődik a temesvári per, 1958. szeptember 2-án, ismeretlen helyen kivégzik a tíz halálraítéltet.
1956
1929–30
Székely László tervei alapján felépül a bánsági magyarság adományaiból a Magyar Ház, amelynek visszaszerzéséért nemzeti közösségünk a rendszerváltás óta küzd.
1929–30
1920
A trianoni béke véglegessé teszi: a temesközi magyarság kisebbségi sorsba kényszerül.
1920
1919. augusztus 3.
A román közigazgatás bevonul Temesvárra.
1919. augusztus 3.
1903–1922
A XX. század első éveiben Székely Lászlónak, Temesvár első főépítészének tervei alapján születnek meg a modern, európai nagyváros arculatát megrajzoló épületek: a Kegyesrendiek Főgimnáziuma és temploma, a Lloyd sor bérpalotái, a Vágóhíd.
1903–1922
1896
A honfoglalás millenniumán tették le a gyárvárosi plébániatemplom alapkövét. A templomot Ybl Lajos építész tervei alapján építettek, és 1901-ben szenteltek fel.
1896
1894–1912
Ebben az időszakban állítanak emlékműveket az 1848-as magyar szabadságharc hőseinek Szabadfalun, a Győrödi úton és a józsefvárosi temetőben.
1894–1912
1883
Itt született Kós Károly, erdélyi polihisztor, építész, író, grafikus, irodalomszervező, politikus, a Kiáltó Szó, a transzszilvanizmus röpiratának társszerzője.
1883
1882-től
Magyar társulat játszik a színházépületben. Jogutódja, az 1990 óta Csiky Gergelyről elnevezett Állami Magyar Színház, 1953-tól az egykori Rezső koronaherceg Szálló báltermében játszik.
1882-től
1872–75
Fellner és Helmer bécsi építészek terve alapján felépül neoreneszánsz stílusban a Ferenc József Színház. Egyik szárnyában a Rezső koronaherceg Luxusszálló kap helyet.
1872–75
1860
Már a kiegyezés előtt visszakerül a magyar korona alá, újra magyar lesz a közigazgatás, és a kiegyezést követően ugrásszerű fejlődésnek indul a régió. Temesvár Dél-Magyarország virágzó városa lesz.
1860
1849–1860
A szabadságharc bukása után a Bánság ismét Bécs fennhatósága alá kerül. Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven osztrák közigazgatási egységgé válik Temesvár központtal.
1849–1860
1849. október 6.
Az aradi vértanúk egyikeként végzi életét városunk szülötte, Kiss Ernő honvédtábornok.
1849. október 6.
1949. augusztus 9.
A sikertelen ostrom után a magyar csapatok ezen a napon súlyos vereséget szenvedtek a császári-királyi hadseregtől. Ez lett a szabadságharc utolsó csatája.
1949. augusztus 9.
1849
A magyar szabadságharcosok ostromolják az osztrákok által megerősített és erős sereggel védett erődítményt. Temesvár alatt, Szabadfalun május 3-án Bem tábornok őrnaggyá nevezi ki Petőfi Sándort. Az itt álló emlékmű a temesvári magyarság március 15-i zarándokhelye.
1849
1848. március 18.
A Dísztéren megtartott spontán népgyűlésen felolvasták a 12 pontot, másnap a teret átkeresztelték Szabadság térre.
1848. március 18.
1823
Egy fiatal hadmérnök, Bolyai János, apjához írt levelében Temesvárról kiáltja világgá: „Semmiből egy új, más világot teremtettem”. A nemeuklidészi geometria alapképletét és megteremtőjének arcmását dombormű őrzi ma a tudósról elnevezett utca saroképületén, szobrát pedig a Nyugati Tudományegyetem egyik parkjában állították fel.
1823
1820
A Béga-parti városban, a polgármester fiaként, megszületik Klapka György, az 1848-as szabadságharc honvédtábornoka, „a komáromi győző”.
1820
1778
Mária Terézia uralkodásának utolsó éveiben, Kempelen Farkas kormányzósága alatt és az ő tanácsára a Temesköz visszakerül a magyar korona fennhatósága alá. Megindul a magyar telepesek első hulláma is. Újjáalakulnak a régi vármegyék: Temes, Torontál és Krassó.
1778
1718
A valamikori Temesközt Temesi Bánság néven koronabirtokként Bécshez csatolják. A várost osztrák erődítménnyé alakítják, német katolikus telepesek érkeznek ide az osztrák és a német birodalom különböző részeiről.
1718
1716
A Savoyai Jenő vezette osztrák csapatok kiverik a törököt, és megszállják Temesvárt.
1716
1552
Évekig tartó ostrom után, Losonczy István főkapitány a török hitszegő ígéretére hallgatva, feladja a rommá lőtt várat. Temesvár elestét Tinódi Lantos Sebestyén énekli meg. Kezdetét veszi a másfél évszázados török hódoltság: Temesvár pasaság lesz.
1552
1526
Mohács után még két évtizedig tartja magát a temesi vár.
1526
1514
A lázadó pórok megszállják a várat. Temesvár és Dózsa György neve, a rettenetes megtorlásban örökre összekapcsolódik: a parasztvezért itt ültetik izzó vastrónra hóhérai.
1514
1479
Kinizsi Pál, a „fekete sereg” vezére lesz a temesi főispán. Legtöbbször innen indul győzelmes csatára.
1479
1456–1490
Ebben az időszakban Mátyás anyja, Szilágyi Erzsébet is itt él. Mátyás királyként is gyakran látogatja Temesváron élő anyját.
1456–1490
1441
Hunyadi Jánost temesi főispánná nevezik ki. Ő építteti újjá az 1443-as nagy földrengés után a várat.
1441
1390 után
A dél-magyarországi végekre be-betörnek a törökök. Megkezdődik az évszázadokig tartó kemény küzdelem, amelyben a magyar végvárak – így Temesvár is – Európa és a kereszténység védőbástyái lesznek.
1390 után
1342
Civitas, azaz valódi városi rangot kap Temesvár, és látványos fejlődésnek indul.
1342
1315–1323
1315-ben, trónra kerülésekor Károly Róbert királyi székhelyévé teszi a várost, 1315-1323 között Temesvár a magyar királyság fővárosa.
1315–1323
1177, 1212
Temesvár és Temesköz régi magyar tájnevek. Az oklevelekben Temes vármegye 1177-ben, székhelye, Temesvár 1212-ben szerepel először.
1177, 1212