Töltődik…

Horváth Brigitta – „Úgy kell a csapatot összehangolni, mint egy gitárt.”

Share

Első pillantásra talán nehéznek tűnhet egy diákokból álló csapat munkáját irányítani. Nem is egyszerű, főleg ha te is a tizenévesek szárnyakat bontogató csoportjához tartozol, azonban valahonnan mindent el kell kezdeni, és természetesen mindez saját nézőpont kérdése: akkor lesz valami nehéz, ha nehézségként fogod fel, azonban tekinthetsz rá kihívásként is.Úgy gondolom, hogy fiatalként az a feladatom, hogy olyan legyek, mint egy facsemetének a gyökere, hiszen a gyökerek szívják fel azt rengeteg tápanyagot, ami a facsemetének a növekedéséhez elengedhetetlen. – osztotta meg velem gondolatait Horváth Brigitta, A Bartók Béla Elméleti Líceum diákönkormányzatának elnöke, aki számtalanszor bizonyította be, hogy diákként is nagymértékben hozzá lehet járulni egy közösség fejlődéséhez. A fiatalok sokszor kritikus, őszinte véleményt fogalmaznak meg, ezért kiemelkedően fontos, hogy az igényekhez mérten folytassák tevékenységüket az iskolában működő diákszervezetek, csoportok, ezért egy diákvezető feladata is nagyon összetett. Tudom, hogy mi mindennel jár egy rendezvény megszervezése, és hogy ezt lehetetlen lenne létrehozni a csapat lelkes munkája nélkül, azonban ha betekinthetnénk a „kulisszák mögé”, akkor látnánk azt, hogy egy irányító mindennél fontosabb, mert a tevékenységek sok-sok apró részlete nagyrészt neki köszönhetően áll össze.


DSC_1487

Elsőként arra kérlek, mutasd be röviden a DÖK-öt. Milyen szervezet, kiket foglal magába, és mivel is foglalkozik pontosan?

A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum Diákönkormányzata, vagy ahogy sokan ismerik, egyserűen a DÖK, valójában egy nonprofit szervezet, ami arra törekedik, hogy a diákéletet szebbé varázsolja. A célunk igazából az, hogy különlegessé, felejthetetlenné és sokszínűvé formáljuk a licis diákok számára a mindennappi-, néha már-már egyhangú iskolaidőt, és nem csak. Leginkább különböző rendezvények megszervezésével, lebonyolításával, és a diákok érdekképviseletével foglalkozunk. Bár sokan nem tudják, de a DÖK magábafoglalja az összes líceumi diákot, akiket aktív-, illetve passzív tagokra oszt fel, hiszen az aktív tagok azok, akik magában a szervezésben vesznek részt és rendszeresen járnak gyűlésekre, valamint a passzív tagok azok, akik a rendezvényeinkre jönnek el, vagy egyszerűen a líceum diákjai.

Minek hatására döntöttél úgy, hogy a Diákönkormányzat elnöke szeretnél lenni? Miért szerettél volna jelentősebb szerepet bevállalni a szervezeten belül?

Tavaly, mint kis kíváncsi licis diák, találkoztam rengeteg új emberrel, helyzettel és szervezttel, ilyenek például a suliban tevékenykedő Juventus diáklap szerkesztősége, a Rákóczi Szövetség helyi csapata, a Kisriporterek, a Máltai Szeretetszolgálatos csoport, és még sok más szervezet, de mindezek közül leginkább a Diákönkormányzat fogott meg, mert ahányszor elmentem gyűlésre, vagy szerveztünk valamit, mindig ott volt ez az érzés, amit úgy szoktunk megfogalmazni, hogy a „DÖKéletes feeling”; telt-múlt az idő, és rászoktam. A „DÖKéletes feeling”, a tavalyi csapat, és az akkori diákelnökmunkája motivált abban, hogy idén jelentkezzek én is a Diákönkormányzat elnökévé. Úgy éreztem, hogy többet is tehetek ezért a szervezetért ha megválasztanak, hiszen rengeteg ötletem volt akár új rendezvényeket-, akár érdekképviseletet illetően, valamint magamat is ki akartam próbálni, hogy helyt tudok-e majd állni bizonyos helyzetekben. Már lassan fél éve választottak meg és úgy érzem, hogy a terveimet a csapat segítségével sikerült megvalósítani, vagy már folyamatban van a megvalósításuk.

16178869_1207778172609037_6988388302316102485_o

Tapasztalatból tudom, hogy egy kihívást jelent egy diákokból álló csoportot csapattá formálni, és többek között ez is a te feladatod része volt. Milyennek tapasztalod a csapat fejlődését, amióta diákvezető vagy? Nehéz volt összehangolni őket, és egyben a munkájukat irányítani?

Ahogy előbb is fogalmaztál, ez valóban nagy kihívást jelent, hiszen amellett, hogy rendezvényeket szervezünk és érdekképviselettel fogalakozunk, a legfontosabb tényező a csoport csapattá válása, ami bizony nem egyszerű feladat. Az első gyűlésem után azt gondoltam, hogy ebből aztán nem lesz semmi, de a velem együtt megválasztott négy elnökségi tag segítségével már nem tűnt lehetelennek az a csapat létrehozása. A kulcsa a problémának, ha lehet egyáltalán így fogalmazni, akkor az az, hogy úgy kell a csapatot összehangolni, mint egy gitárt. Az összes húrt először egyenként, majd amikor egyszerre megpengeted őket, akkor fogják kiadni azt a kívánt csapattá válásnak a hangját. Nem egy könnyű feladat, de közel sem lehetetlen, csak türelem és kitartás kell hozzá, amiből bizony nekem sem ártott, hogy fejlődhessek e téren. A fejlődést meg szerintem bárki láthatta és tapasztalhatta, a rendezvényeinken és a gyűlések hangulatán, persze van még hova fejlődni, mert mindig van, de az biztos, hogy jó (DÖKéletes) úton haladunk és nagyon büszke vagyok az idei csapatra!

Milyen jellegű rendezvényeket szoktatok szervezni? Hogyan szoktátok eldönteni, hogy az aktuális tanévben milyen programokat hoztok létre?

A rendezvényeink leginkább csapatépítő-, szórakoztató-, és bár sokan nem tudják, de tanító jellegűek is, hiszen mindenből ragad az emberre valami. Miután lejára kampány, általában november elején,és megválasztották az elnököt, illetve a másik négy elnökségi tagot, akkor összeülnek először ők, és kidolgoznak egy nagyon kezdetleges éves programtervet: hány rendezvény lesz nagyjából, milyen jellegűek kellene legyenek, ne csak bulik kerüljenek megszervezésre, ésmennyi az anyagi hátterünk. Az elnökségből mindenki már a kampánynál arra a posztra pályázik, amivel leginkább szeretne foglalkozni a mandátuma alatt, legyen ez érdekképviselet, belügy, külügy, vagy arculat. A kezdetleges programterv összeállítása után az egyik gyűlésen megbeszéljük és véglegesítjük a többi DÖK-ös diákkal a rendezvényeket, így csak azt kell követni.

Néhány rendezvényt be szeretnék mutatni röviden, de nem is tudom, hogy melyiket. Talán a karácsonyi készülődések, hagyományos korcsolyázás,a Bálint-nap, és mindegyik másik közül a legújabb és a legrégebbi rendezvényeket választom ki, hiszen talán azok igényelték a legjobban a DÖK-ös csapat munkáját.

A legújabb rendezvényünk az Iskola másként hetén szervezett DÖXIT volt, ami igazából az Exit Game játéknak a mására született. Ugye az Exit Game-nek az az elgondolása, hogy bezárnak egy 4-5 fős csoportot egy szobába,és feladatokat teljesítve kell kijussanak adott idő leforgása alatt, vagy kudarcba fullad az akció. A DÖXIT-nek is nagyjából ez az elgondolása, azzal a különbséggel, hogy minden osztályt külön-külön bezártunk egy-egy terembe, és összedolgozva kellett kijussanak, ami sikerült is, majd egy kiértékelőn vettek részt.

A legrégebbi rendezvény, amit a Diákönkormányzat már sok-sok éve megszervez, az nem más, mint az NVP, a Nem Vagyok Passzív Kampány, ami az elmúlt két hétben zajlott az iskolában. Az NVP az idei legnagyobb rendezvénye a DÖK-nek, hiszen ez valójában egy két hetes rendezvénysorozat, aminek a keretén belül minél sokszínűbb rendezvényekkel próbáljuk elérni a diákokat. Idén 6 konkrét rendezvényre, és egy villámrendezvényre került sor a suliban; ilyenek voltak: Lányfoci,Vitakör, Selfieverseny, Röplabda bajnokság,Önismereti képzés, valamint a felejthetetlen B-faktor. Határozottan sikeresnek tudjuk elkönyvelni az NVP-t, hiszen a licistákháromnegyede részt vett valamilyen tevékenységen, ami azért nem kis dolog, és meglepően sok pozitív visszajelzést kaptunk.

31340560062_19c5000113_o

Mennyire egyszerű számotokra elérni a célközönséget, a diákságot?

Az előbb említett két rendezvényen nagyon könnyű volt elérni a diákságot, de sok esetben viszont igenis problémákba ütközünk, mikor a diákságot akarjuk elérni, hiszen a diákok az iskolán belül és kívül is sok minden más plusz foglalkozáson vesznek részt, ami jó, csak akkor néha már nincs kedvük visszajönni a suliba ez vagy az miatt, amit a DÖK szervez. Meg úgy átlagosan észlelhető egy passzivitás is a diákság körében, úgyhogy ütközünk nehézségekbe, de azért az előző évekhez képest nagyon jól állunk ilyen téren is.

Mikor bizonyul sikeresnek egy rendezvény? Hogyan szoktak viszonyulni a diákok, vagy akár a külső személyek a munkátokhoz?

Ez egy jó kérdés, hiszen egy DÖK-ös diák szemével nézve akkor sikeres egy rendezvény, ha szervezésileg rendben vannak a dolgok, de gondolni kell mindig arra is, hogy külső szemmel hogy néz ki az adott rendezvény, és a visszajelzések alapján kell mindig levonni a következtetéseket. A rendezvény lefolyása után mindig tartunk egy kiértékelőt, és ha minden „okés”-nak tűnik, akkor könyvelhetjük el véglegesen sikeresnek a rendezvényt. A diákok és a felnőttek általában egyaránt rácsodálkoznak, mikor megtudják, hogy valójában mennyi minden apró dolog játszik szerepet egy rendezvénynél és pozitív, bátorító visszajelzéseket adnak, hogy folytassuk csak így tovább.

30061346950_ebef8aa453_o

A DÖK-ös csapat irányításán kívül számtalan más dologgal is lelkesen foglalkozol: aktív Juventus-szerkesztő vagy, a Kisriporterek csapatjának tagja vagy, és még sorolhatnám. Miért ragaszkodsz ennyire ezekhez a tevékenységekhez is?Látsz-e valamilyen előnyt abban, hogy ennyi-, viszonylag különböző tevékenységben veszel részt?

Úgy gondolom, hogy fiatalként az a feladatom, hogy olyan legyek, mint egy facsemetének a gyökere, hiszen a gyökerek szívják fel azt rengeteg tápanyagot, ami a facsemetének a növekedéséhez elengedhetetlen. Én úgy gondolok azokra a tevékenységekre, amiket folytatok, mint valami gyökerekre, amik mindenhonnan felszívnak valamit: jót, néha rosszat, helyzeteket, érzéseket, emlékeket akár, de tapasztalatokat és élményeket mindenképp, hogy majd a sok felszívott tápanyag által egyszer egy egészségesen virágzó fává cseperedhessen.

Manapság a fiatalokról bizony sok szomorú felfogás született, és sajnos vannak, amelyek nem alaptalanul, de a lényeg az, hogy ezáltal sok felnőttnek, és nem csak, elkeserítő véleménye van a mai fiatalokról, vagyis rólam is. Csalódottan tapasztaltam nemrég, hogy egy néni azt hitte, hogy ki akarom rabolni, mert megfogtam a kezét, hogy ne dőljön el, amikor fékezett a villamos, és elkezdett velem kiabálni az egész villamos füle hallatára, hogy hogy képzelek én ilyesmit, hogy a mai fiatalok mind ilyenek, és egyszerűen nem tudtam, hogyanreagáljak egy ilyen helyzetre. Sokat gondolkodtam, hogy vajon helyesen cselekedtem-e. És igenis, azáltal, hogy sok tevékenységben veszek részt és épülök, felszívok ezt-azt, bizonyítani is szeretnék, hogy változzon meg a felnőttek-, és nem csak az ő véleményük a fiatalokról, mert igenis vannak-, és nem is kevesen olyan fiatalok, akikre fel lehet nézni, de ha nem is felnézni, akkor legalább nem lenézni.

Határozottan úgy gondolom, hogy hasznomra válhatnak valamikor az akár közeli-, akár távoli jövőben ezek a készségek, mert ez az idő a fiatalságé, a készségek elsajátításáé, és majd később, már ezeket az elsajátított készségeket kell felhasználni valahol és valamikor, egy olyan pillanatban, amikor nem is számít rá az ember.

29290966092_d06db82985_o

Fontosnak tartod-e azt, hogy nem csupán a diákság, hanem a magyar közösség többi része is tisztában legyen azzal, hogy mivel foglalkozik a DÖK, vagy akár a többi olyan csoport, amely diákok aktív tevékenységére épül?

Nagyon fontosnak tartom, hiszen a DÖK igazából egy „kulcslyuk” a fiatalság „szobájába”, ahonnan a magyar közösség betekinthet a fiatalok életébe és szétnézhet, láthat ezt-azt, de talán a legfontosabb, hogy valamilyen szinten a jövőbe pillanthat be, mert a mai fiatalok lesznek majd egyszer a jövő felnőttjei, és minden erejükkel azon lesznek, hogy felépítsék és megvalósítsák a fiatalkori álmaikat és elképzeléseiket. Viszont egy dologról ők megfeledkeznek, és én–ifiatal lévén–inem tudom, hogy miről, de te, kedves Felnőtt, aki ezt a cikket majdelolvasod igenis tudod, hogy miről feledkeztek meg ezek a fiatalok, mert látod a „kulcslyukon” keresztül, ígyhát kérlek Téged, ragadj meg egy tollat, és írd le egy lapra azt a bizonyos dolgot, amiről úgy látod, hogy megfeledkezett a fiatalság: lehet akár egy szó, de akár egy regény is; szóval írd le, és csúsztasd be az ajtó alatt, hogy kerüljön be a fiatalság szobájába, és ígérem Neked, hogy egy arra járó DÖK-ös fel fogja emelni, és el fogja juttatni az üzenetedet a többi fiatalhoz.

Bîtoancă Diana