Bemutatkozik a Temesvári Evangélikus-Lutheránus Egyházközség

„Ez alapjában véve németajkú gyülekezet volt, úgy mint az evangélikus gyülekezeteknek a 90%-a Erdélyben. Az, hogy magyar evangélikus, az egy érdekes sajátosság, mert amikor a reformáció elterjedt, akkor, akik magyarul tudtak, azok reformátusok lettek, illetve majd később unitáriusok. A németül tudók, akik legelőször Luther tanait behozták, azok pedig nyilván evangélikusok lettek.”

„A nagy ünnepeken jobban megtelik a templom. Volt már olyan, hogy 180-an voltunk Húsvétkor. De ez nem általános. Jellemző, hogy inkább 70-80-an szoktunk lenni. Ám a mi templomunk 120 férőhelyes, tehát olyankor már majdnem telve van.”

           Kovács Zsombor, lelkész

 

 Evangelikus_templom_1_kep

A temesvári Evangélikus Lutheránus Templomot (az istentiszteletek idején kívül) csak előzetes egyeztetés alapján lehetséges látogatni, mivel hét közben zárva tart. Egyeztetni személyesen, illetve telefonon van lehetőség, a lelkészi hivatal nyitvatartási idejében (keddtől péntekig 9.00 és 12.00 óra között).

Lelkészi hivatali szolgálat:
Hétfő: Szünnap
Kedd: 9:00- 12.00
Szerda: 9.00-12.00
Csütörtök: 9.00-12.00
Péntek: 9.00-12.00

Röviden a gyülekezet múltjáról és jelenéről

A temesi bánság, ezen belül Temesvár nem nevezhető a protestantizmus fellegvárának, ugyanakkor a reformáció tanai igen korán elkezdtek terjedni e vidéken. Temesváron első ízben 1530-ban alakult evangélikus egyház, ám azt követően, hogy e terület 1552-ben török fennhatóság alá került, közel másfél évszázadig nem találunk protestáns egyházközséget a temesi bánságban. Temesvár 1716. évi felszabadítását követően Szavojai Jenő gróf utasítására kizárólag katolikus vallású németeket telepítettek a Bánság területére. Később, 1785-ben a Rajna vidékéről evangélikus vallású német telepesek is érkeztek, akik a Bánságban elsőként – a Temesvártól mintegy 35 kilométer távolságra lévő – Lieblingben (magyar nevén Kedvenc) alapítottak evangélikus egyházközséget. A gyülekezet története során körülbelül 4000 fős lélekszámot is elért, a jelentős számú német helyi közösség hatalmas evangélikus templomot épített. Az evangélikusok létszáma ma alig éri el a 30 főt.
A 18. század végén Lieblingen kívül több bánsági faluba is beköltöztek evangélikus vallású németek, szlovákok, illetve magyarok. E folyamat is hozzájárult ahhoz, hogy Békés-Bánáti Evangélikus Esperesség alakuljon 1791 őszén, majd 1813-ban pedig önálló Bánsági Alesperesség jöjjön létre.

Az első önálló temesvári evangélikus eklézsia 1824-ben, a Liebling-i gyülekezetből való kiválását követően alakult meg. Ez az első temesvári protestáns gyülekezet egy német-magyar közösséget alkotott, akik közül a német ajkúak voltak evangélikusok, a magyarok pedig református vallásúak. Így mindkét vallás jelen volt ebben az egyesült evangélikus egyházközségben, egészen 1890-ig. A 19. század végén bekövetkezett szétválásig az egyesült gyülekezetben egyidejűleg két lelkész – egy evangélikus főlelkész és egy református segédlelkész – szolgált, ezzel biztosítva a felekezetek egyenlőségét.

Már a gyülekezet első evangélikus lelkészének megválasztásakor fontos szempont volt, hogy a tisztelendő három szolgálati nyelven – németül, magyarul és szlovákul – beszéljen. Akkoriban egynyelvű (német, magyar vagy szlovák) istentiszteleteket tartottak vasárnap délelőttönként. A gyülekezet tagjai 1825-ben kezdtek gyűjtést templomépítésre, célul tűzve egy iskola és lelkészi lakás felépítését is. A reformátusokkal közösen használható evangélikus templomot 1839-ben szentelték fel. A két felekezet egységét jelképezte, hogy az ünnepi reformációi istentisztelet keretében megtartott keresztelőn a református szülők gyermekét az evangélikus lelkész, az evangélikus szülők gyermekét pedig a református lelkész keresztelte meg.

A közös erőfeszítéssel és odaadással, Isten dicsőségére emelt templom bejárata fölött ma is olvasható az egyesült evangélikusság templomépítő szándékának felirata, mely – szinte egyedülálló módon – a korát megelőző protestáns egységről tanúskodik. Ugyanis ez a fajta protestáns szellem hivatalosan csak az 1973. évben jelent meg, amikor a leuenbergi konkordia az evangélikus és a református egyház szószéki és úrvacsorai közösségét fogadta el, amely szerint a két felekezet lelkészei szolgálatot (pl. szentségek kiosztása) végezhetnek egymás gyülekezeteiben.

A ma is álló – 1902 őszén történt felszentelésekor teljes mértékben az evangélikus hívek szolgálatába került – templom építésének munkálatait Reviczky János hagyatékának köszönhetően kezdhették meg. A hálás utókor a nagylelkű adományozó emlékét azóta is kegyelettel őrzi, hiszen a templomban a mai napig látható a revisnyei Reviczky család magyar nemesi címere.

Érdekesség, hogy Temesváron, a Józsefvárosban született Kós Károlyt is ebben az evangélikus templomban keresztelték, még az egyesült evangélikus és református gyülekezet idején. A nevezetes magyar építész és író édesapja német evangélikus, édesanyja pedig magyar református volt.

Az első világháborút követő trianoni diktátum és a határmódosítás következtében a Bánság egységes területe három országhoz került. A romániai részen 33 evangélikus gyülekezet maradt felettes egyházi hatóság nélkül, hiszen korábban Békéscsabán volt a terület püspöksége és esperessége. Az evangélikus egyház Romániában csak évekkel később, 1929-ben kapott minisztériumi jóváhagyást egyházi főfelügyelőség létrehozására, ám bejegyzett, államilag elismert Romániai Evangélikus Egyházként való működését csak 1948-től ismerték el. A Romániai Evangélikus Egyháznak jelenleg is két ága ismeretes. A kolozsvári püspökségű magyar egyház korábban kisebb lélekszámú volt, mint a nagyszebeni püspökségű német nyelvű egyház. Ám az idők folyamán, a németek elvándorlásának és a német falvak kiürülésének következtében napjainkban a magyar ajkú evangélikus egyház vált erősebbé, mert német evangélikusok mára már csupán Brassó, Nagyszeben, Segesvár és Medgyes városokban maradtak meg jelentősebb számban, ahol még tömbben él az evangélikusság.

A temesvári evangélikus gyülekezet emelkedett időszakában 1500 hívő lélek tartozott a közösséghez. Napjainkban a gyülekezet híveinek száma közel 250 fő, amelyből aktív tag kb. 130-140 lélek. A közösség közel kétharmada magyar, egyharmada pedig német ajkú. Temes megyében jelenleg a temesvári az egyetlen aktív evangélikus gyülekezet.

Az egyházközséghez tartozó lelkipásztori helyek, fíliák

Az egyházközséghez lelkipásztori helyként a nagyszentmiklósi, valamint az egykor élő orsovai gyülekezet tartozik. Nagyszentmiklóson az 1913-ban épített evangélikus templom jelenleg a református híveket szolgálja, a temesvári evangélikus hitközségnek napjainkban mindössze két fő nagyszentmiklósi tagja van. A Temesvártól körülbelül 200 km-re fekvő Orsova városa szintén rendelkezik evangélikus múlttal, ám az evangélikus templom ma már a Duna vize alá került, az egykori óvárossal együtt. A területet a Vaskapu-erőmű megépítésének következtében árasztották el. Manapság, amikor nagyon alacsonyan áll a folyó vízszintje, a vízből kiemelkedik az evangélikus templom keresztje, amely nemcsak az egykor itt élő evangélikusokra, de az egész Al-Duna és a Bánság vidékén megfogyatkozott magyar és német életre emlékeztet bennünket. Egyelőre nincs kinek Orsován evangélikus istentiszteletet tartani. Amennyiben az esetleg Orsován élő evangélikus vallású személyek hírt adnának magukról, akkor újjáéledhetne az evangélikus közösség a temesvári lelkész vezetésével.

Nagyszentmiklos_templom_2_kep

Evangélikus templom Nagyszentmiklóson (ma a református gyülekezet használatában áll)

Istentiszteleti alkalmak a gyülekezetben

Istentiszteleti rend

Evangélikus Lutheránus Templom (P-ţa I. C. Bratianu nr. 2)

Vasárnap:

10.00 – magyar és német nyelven
11.30 – szlovák nyelven, a hónap első és harmadik vasárnapján

11.30 – román nyelven, a hónap utolsó vasárnapján, úrvacsoraosztással

Magyar nyelvű istentiszteletek rendje

A téli időszakban (karácsonytól általában húsvétig) az istentiszteletek a parókia épületében található imateremben (P-ţa I. C. Bratianu 2.) kerülnek megtartásra. A vasárnaponként 10 órától kezdődő istentiszteleteken a prédikáció magyar és német nyelven hangzik el. Úrvacsora osztást havonta egyszer, minden hónap első vasárnapján, illetve ünnepekkor tartanak. Az ünnepi istentiszteletek minden ünnep (Húsvét, Karácsony, Pünkösd) első és második napján, délelőtt 10 órától kezdődnek, minden esetben a templomban.

Magyar nyelvű tevékenységek

A gyülekezetben évenkénti rendszerességgel szerveznek karácsonyi gyermekműsorokat és anyák napi ünnepségeket. Abban az esetben, ha a hívek közül konfirmálásra készülő gyermek, ifjú van, heti rendszerességgel tartanak konfirmálásra felkészítő hittanórát, megegyezés szerinti időpontban, általában szombatonként. Mivel egyik temesvári iskolában sem folyik intézményes keretek között evangélikus hitoktatás, így a vallásórákra szombatonként 11 órától kerül sor a parókián, jelenleg 3-4 fiatal részvételével, akik között nemcsak magyar, de német líceumban tanuló diákok is vannak.

Minden hónap második vasárnapján, havi rendszerességgel rendeznek szeretetvendégséget a 10 órakor kezdődő istentisztelet után. A szeretetvendégségre a hívek különféle aprósüteményeket, pogácsát hoznak, a parókia pedig kávét és teát kínál. Az összejövetelek jó alkalmat kínálnak arra, hogy a gyülekezet idősebb tagjai az istentiszteleten kívül kötetlen hangulatban és közösségben tölthessenek el némi időt, érezzék, hogy idetartoznak, és megoszthassák egymással mindennapjaik problémáit és örömeit.

A parókián korábban nagy érdeklődés mellett tartottak havi rendszerességgel film vetítéses délutánokat, amely kezdeményezést a későbbiekben is szeretnék feléleszteni. Az alkalmakon egyházi témájú filmek kerülnek vetítésre, kellemes hangulatú teázással, beszélgetéssel egybekötve.

XIAOYI

Templombelső

A parókia élén

A gyülekezet élén a Brassóban született Kovács Zsombor lelkész áll. Teológiai tanulmányait Kolozsváron végezte, ahol az evangélikus mellett református és unitárus magyar lelkészképzés is folyik. Felesége református lelkész, akivel három gyermeküket nevelik. Mindketten a lelkészképzésük 1994. évi befejezése óta szolgálnak Temesváron. A tiszteletessé válásban meghatározó szerepet játszott a lelkész ifjúkora, amikor a sorkatonaságban tapasztaltak hatására felajánlotta szolgálatát Istennek. Munkájával igyekszik fenntartani, megújítani és továbbadni azt a kulturális és vallási értékrendet, amely egykoron szervesen hozzátartozott a temesvári magyarsághoz és németséghez, és amelyből e vidék egész protestánssága származik.

 

             Temesvár – Evangélikus Egyházközség  ELÉRHETŐSÉGEI

googleterkep

Cím: Temesvár, 300056 P-ţa I. C. Bratianu 2.

Hivatali telefonszám: 0040-356-469-191 (Hívható a lelkészi hivatal szolgálati idejében, keddtől péntekig 9.00 és 12.00 óra között)

E-mail cím: zsombor_kovacs@yahoo.com, kovacszsombor3@gmail.com

Saját honlap: Tervezés alatt. Egyéb honlapok: www.evangelikus.net; www.evangluth.ro

Lelkész: Kovács Zsombor (Mobil telefonszám: 0040-745-379-479)

 

Készítette: Domokos Anikó Emese

 

Megosztás